A tudásmegosztásnak itthon sosem volt kultúrája. És ez nem csak oktatási probléma, hanem mélyen gyökerező szemléletkérdés. Félünk attól, hogy ha túl sokat adunk, elveszítünk valamit. Pedig a valóság épp az ellenkezője. A félelem kultúrája Tudást adni nem divat. Legalábbis nem ingyen, nem nyíltan, nem ösztönösen. Aki valamiben jó, inkább elrejti a módszerét, minthogy mások is sikeresek legyenek általa. Miért? Mert attól tart, hogy a másik majd „ellopja” az ötletet, vagy még rosszabb: jobban csinálja. Ez a gondolkodás azonban éppen azt akadályozza meg, hogy erősödjön a gazdaság, a közösség, a vállalkozói ökoszisztéma. Mert ahol nincs tudásmegosztás, ott mindig mindent nulláról kell újra felépíteni. A skandináv példa: miért működik ott? Skandináviában a tudásmegosztás nem extra, hanem alap. Egy norvég vagy svéd cégben teljesen természetes, hogy a senior kolléga mentorálja a juniorokat, és nem azért, mert kötelező, hanem mert ez viszi előre a csapatot. A tudás ott nem hatalom, hanem eszköz. Miért nem működik ez nálunk? Mert úgy gondoljuk, ha valamit megtanulunk, az a mi titkunk. Mert még mindig az „én megcsinálom egyedül” szemlélet uralkodik. Mert nem hisszük, hogy a másik fejlődése a mi sikerünk is lehet. A gyors pénz illúziója Sokan nem akarnak tanítani, mert az idő. És az idő: pénz. Ezért inkább megtartják maguknak a tudást, remélve, hogy ebből majd valami gyors haszon születik. Csakhogy a valóságban ez ritkán történik így. A tudás ugyanis nem fogy el attól, hogy átadjuk. Sőt: közben mélyül, fejlődik, új irányokat nyit. „Túl drága az ingyen tudás” Paradox helyzet, de a legnagyobb tudás általában nem egy tanácsadói óradíjban van elrejtve. Hanem egy beszélgetésben . Egy tapasztalatban . Egy hibában . Egy döntés hátterében . Azok a vezetők, akik ezeket a pillanatokat nem osztják meg másokkal, valójában magukat zárják el a fejlődéstől. Mi lenne, ha máshogy csinálnánk? Képzeld el, milyen lenne, ha egyre több vezető azt mondaná: „Megmutatom, hogyan csinálom, és kíváncsi vagyok, te hogyan csinálnád jobban.” Ez a mondat már önmagában forradalmi lenne a magyar vállalkozói kultúrában. Miért nincs utánpótlás? Mert nincs, aki kinevelje. És aki megtehetné, az nem lát benne értéket. Pedig a hosszútávú cégépítés nem a technológián vagy a marketingen múlik, hanem az embereken. Azokon, akik átadják a stafétát. Akik hajlandók energiát fektetni a másik sikerébe. Akik nem versenytársat, hanem szövetségest látnak a másikban. A tanítás megtérülése Nem azonnal. Nem feltétlenül pénzben. De hosszú távon. Egy cégen belül, ahol a tapasztaltabbak időt szánnak a fiatalabbakra, sokkal stabilabb kultúra alakul ki. Kevesebb a fluktuáció. Jobb a hangulat. Magasabb a lojalitás. És végső soron: jobbak a számok is. Tudásmegosztás és belső lojalitás kapcsolata Amikor egy cégben van tudásmegosztás, az emberek nemcsak szakmailag, hanem érzelmileg is jobban kötődnek. Lojalitást építeni nemcsak bónusszal és csocsóasztallal lehet. Hanem azzal is, hogy értékes időt és figyelmet kapnak a tanulásra. A bizalom alapja: megosztás Tudást megosztani egyenlő bizalmat adni. Ahol nem mernek kérdezni, ott nem tanulnak. Ahol nem osztják meg, amit tudnak, ott nincs közös fejlődés. Ahol nincs közös fejlődés, ott nincs haladás sem. Kollektív tudás = kollektív siker Egyetlen vezető sem viszi el a hátán a céget. Az igazi áttörések mindig kollektív gondolkodásból születnek. Ha a tudás nem koncentrálódik, hanem terjed, akkor a problémamegoldás is gyorsabb, kreatívabb, és sokkal stabilabb. A tudásmegosztás mint stratégiai eszköz Egyre több cég kezdi felismerni, hogy a tudásmegosztás nem HR-es jófejkedés, hanem üzleti kényszer. Olyan, mint a digitalizáció: nem opció, hanem túlélési stratégia. Azok a vállalatok, akik ezt időben belátják, képesek lesznek alkalmazkodni – és növekedni. Hogyan változtassunk? Legyenek belső mentorprogramok cégeken belül. Hozzuk divatba a tudáscserét: belső meetup, workshop, visszajelző körök. Adjunk időt és teret a tanításra – ne csak a termelés legyen fókuszban. Építsük be a tudásmegosztást a cégstratégiába, mint kötelező elemet. Értékeljük és díjazzuk a tanító hozzáállást. A   Csoportos Workshop  például pont ilyen platform: ahol különböző vállalkozók osztják meg egymással a működő – vagy nem működő – stratégiáikat. Nem előadást hallgatsz, hanem kérdezel, vitatkozol, fejlődsz. A vezető szerepe: példamutatás Ha egy vezető elrejti a tudását, azt üzeni: itt nem érdemes megosztani. De ha egy vezető megoszt, kérdez, tanít – akkor az egész szervezet ezt tanulja el. A kultúra fentről indul. És onnan terjed. A jövő a közös tudásé A mai piac nem azé, aki a legtöbbet tudja. Hanem azé, aki a legtöbbet tudja mobilizálni. Ez pedig csapatban, közösségben, egymás segítésével történik. Ha nem tanítunk, nem lesz kivel dolgoznunk. Ha nem adunk tudást, nem lesz kitől tanulnunk. És ha nem változunk, le fogunk maradni – nem azért, mert mások jobbak, hanem mert mi maradtunk zártak. A kérdés már nem az, hogy „Miért adjam át?”   Hanem az, hogy „Mi lesz, ha nem teszem?” Kulcsszófelhő: tudásmegosztás , vállalkozás fejlesztés, mentorálás, stratégiai gondolkodás, csapatfejlesztés, szervezeti kultúra, vállalkozás stratégia, felelős vezetés, vállalkozás növekedés, vállalkozói szemlélet

"Aki nem akar vezető lenni, az ne is legyen. Aki viszont akar, az tanulja meg rendesen."   Szmola Roland kijelentése nem üres provokáció. Tapasztalatból beszél. Cégeknél dolgozik, amikor már mindenki fáradt a mismásolásban. Amikor a külső csillogás alatt repedezik a rendszer. Amikor a vezető elér a felismerésig: "valami nem működik, de nem tudom megfogni". Ebben a blogban megnézzük, mi az a három alapvető tévhit, ami tönkrevágja a vezetők hatásgyakorlását. Megmutatjuk, hogyan működik Szmola Roland módszere a gyakorlatban, és miért más, mint egy szokványos tanácsadás. "A pozícióval jön a tekintély" – a legveszélyesebb hazugság Rengeteg vezető azt hiszi, hogy ha egyszer megkapta a címet, onnantól automatikusan tekintélye is van. Ez nem igaz. A pozíció csak kötelezettséget ad – a tekintélyt viszont fel kell építeni. "Nem mindenkinek való vezetés" – mondja Szmola Roland. Aki kerüli a konfrontációt, aki nem tud őszintén visszajelzést adni, aki nem meri kimondani, ha valami nem működik, az egy idő után teljesen elveszti a hitelességét. Mert a csapat pontosan érzi: "itt nincs irány" . A vezetői hitelesség nem státusz kérdése. Hanem cselekvésé. Egy vezető akkor válik igazán hitelessé, ha következetes, ha képes kimondani a kellemetlen igazságokat, ha a döntései mögött vállalja a felelősséget. A csapatok nem tökéletes vezetőt várnak, hanem olyat, akiben lehet bízni. És ez csak a tettekből derül ki. Gyakori hiba, hogy a vezetők saját bizonytalanságukat próbálják meg elrejteni egyfajta szerepjáték mögé – a mindentudó, hibátlan vezető képe mögé. Ez azonban épp az ellenkező hatást váltja ki. Az emberek inkább követnek valakit, aki bevallja, ha hibázott, mint olyat, aki mindig "tökéletesnek" próbál látszani. "Majd a csapat megoldja" – a felelősség átruházása nem delegálás Sok vezető abba menekül, hogy kiad feladatokat, de valódi hatalmat nem ad – csak elvárja az eredményt. Ez nem delegálás, hanem a felelősség kimosása. A munkatársak pedig érzik ezt. És nem vállalják be a saját döntésüket, mert érzik, hogy "valaki úgyis utólag lecsap majd rájuk". A rendszer nem bízik senkiben, ezért mindenki taktikázik. A megoldás? Valódi delegálási kultúra,  ahol az emberek nemcsak megkapják a felelősséget, hanem értik is, hogy meddig tart a mozgásterük. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ki kell alakítani egy olyan környezetet, ahol lehet hibázni – és tanulni belőle. Ahol nem a hibát keresik, hanem a megoldást. Ahol a vezető nem a mikromenedzselés révén akar kontrollt, hanem a bizalomra épít. És ehhez beszélgetni kell. Tisztázni kell a mozgásteret. Hol van az a pont, ahol a döntés már valóban az övé?   És hol az, ahol még támogatásra van szüksége? A delegálás nem egyirányú utasítás, hanem párbeszéd – újra és újra. Szmola Roland gyakran használ facilitált csoportos beszélgetéseket is, ahol a vezetők és a csapattagok közösen térképezik fel a felelősségi határokat. Ilyenkor sokszor derül ki, hogy a vezető valójában soha nem mondta ki világosan, mire adott felhatalmazást – csak feltételezte, hogy az egyértelmű. "A rendszer jó, csak az emberekkel van baj" – tévhit a javából Ha egy csapat nem működik, a legtöbb vezető azt gondolja: "rossz embereket vettem fel". Pedig sokszor nem az emberekkel van baj, hanem a rendszerrel. A kultúrával. A kimondatlan szabályokkal. Az elvárások és a döntések átláthatatlanságával. "A probléma nem az emberekben van. Hanem a rendszerben. A struktúrában. A dinamikában." – Szmola Roland A jó emberek is el tudnak fáradni egy rosszul működő rendszerben. És a kiváló szakemberek is „taktikázni” kezdenek, ha nem érzik magukat biztonságban. Ilyenkor jön a belső csend, a „megjátszás” – mindenki teszi a dolgát, csak épp nincs lendület. A kulcs a rendszer újragondolása. A struktúra, a kommunikáció, a döntési mechanizmusok és az elvárások összehangolása. Ez nem csak szervezési feladat – hanem szemléletváltás. És pontosan ebben segít Szmola Roland: újrarendezni a gondolkodást, nem csak a folyamatokat. Roland gyakran mesél esettanulmányokat olyan cégekről, ahol a változás nem a szervezeti ábra átrajzolásával, hanem egy-egy egyszerű, de mély párbeszéddel indult. Például: "Mi az, amit nem merünk megbeszélni?" vagy "Hol veszítjük el egymást nap mint nap?" Szmola Roland módszertana: nem megmondja, hanem aktivizálja a szervezetet Ez nem egy előadás. Nem egy PowerPoint. Ez valódi beavatkozás. Roland nem egyes vezetőkkel dolgozik, hanem a szervezeti működés logikáján . Arra ébreszti rá a vezetőket, hogy a gondolkodásuk módján múlik minden. A folyamat során a vezető nem csak új eszközöket kap – hanem új szemüveget is. Megtanulja máshogy nézni a szervezetét, a döntéseit, az embereit. Ez a fajta transzformáció nem gyors, de mély és tartós. Mert nem egy-egy probléma tüneti kezeléséről van szó, hanem a rendszer újrahuzalozásáról. Ezért van, hogy a   Csoportos Workshopon  résztvevő cégek nem csak stratégiát visznek haza – hanem újfajta működést. Roland egyik ügyfele például arról számolt be, hogy egyetlen workshop után megváltozott a vezetőségi értekezletek dinamikája: a hallgatás helyett megszólalás, a kifogások helyett megoldáskeresés lett a norma. Ez nem varázslat – hanem rendszerértés. Zárógondolat: a vezetés tanulható – de nem kényelmes Vezetőként nem az a dolgunk, hogy mindent tudjunk. Hanem az, hogy kérdezzünk. Figyeljünk. És folyamatosan tanuljunk. Nem a tökéletes válasz, hanem a folyamatos fejlődés az, ami előrevisz. Aki ebbe bele mer állni, az megtapasztalja, hogy a vezetés nem egyéni csúcsteljesítmény, hanem csapatjáték. És ehhez érdemes megtanulni a szabályokat. Ha szeretnéd megtapasztalni, milyen egy ilyen szemléletváltás, jelentkezz a   Cégre Szabott Workshopra , ahol mélységi diagnózist kapsz a saját szervezetedről. Kulcsszófelhő: vállalkozás fejlesztés ,   stratégiai gondolkodás ,   vállalkozás stratégia ,   vezetésfejlesztés ,   szervezeti kultúra ,   vezetői képességek ,   hatékonyságnövelés ,   csapatműködés ,   szervezeti dinamika ,   cégvezetés

"A delegálás nem azt jelenti, hogy kihátrálunk a döntések mögül – hanem azt, hogy bízunk a csapatban." Szmola Roland szavai markánsan rávilágítanak arra, hogy a legtöbb vezető valójában nem tud delegálni. Mert a delegálás nem csak egy vezetői technika – hanem a szervezeti kultúra tükre. Ebben a blogcikkben arról lesz szó, hogyan alakul ki a megfelelő szervezeti működés, mit jelent a valódi delegálás, és hogyan lehet ebből egy működő, felelősségen alapuló vállalati kultúrát építeni. "Rád bízom, de…" – avagy a burkolt kontroll kultúrája A legtöbb vezető pontosan tudja, hogy delegálni kell. De amit csinál, az nem delegálás – hanem taktikázás. Kiadják a feladatot, de megtartják a döntést. Rábízzák a csapatra az operatív részt, de utólag mindent felülírnak. Ez pedig nem szabadság – hanem káosz. "Nem tudunk bízni egymásban, mert nincs kimondva, mi a valódi felelősség." Szmola Roland gyakorlata szerint a legtöbb szervezetben nincs egyértelműen lefektetve, hogy kinek meddig tart a döntési joga. Ezért a munkatárs inkább nem dönt. Vagy dönt – és lebukik. Így kialakul a tanult tehetetlenség. A vezető pedig csodálkozik, hogy "miért nem gondolkodnak önállóan az emberek?". Egy ügyfélnél például Roland facilitált egy csapatvezetői workshopot, ahol a középvezetők rendre visszapasszolták a döntéseket a felsővezetéshez. Miért? Mert az előző negyedévben három vezetőt úgy rúgtak ki, hogy saját hatáskörben döntöttek – és a tulajdonos utólag másképp gondolta. A csapat tanult belőle. A kultúra nem a falra írt értékekből épül. Hanem abból, hogy mit szankcionálunk és mit jutalmazunk. A valódi delegálás: nem egy eszköz, hanem egy bizalmi rendszer A működő delegálás ott kezdődik, hogy a vezető nem csak ad egy feladatot – hanem tisztázza a következőket: Mi az elvárt eredmény? Meddig terjed a munkatárs döntési szabadsága? Milyen határidőig várjuk az eredményt? Milyen gyakorisággal és hogyan lesz visszajelzés? "A delegálás nem egyirányú utasítás. Hanem közös értelmezés." Roland módszertanában gyakori elem a döntési térkép. Ez egy olyan vizuális eszköz, amivel a csapat és a vezető közösen feltérképezi, ki miben hozhat döntést. Ilyenkor nemcsak a határokat tisztázzák, hanem a bizalom szintjét is láthatóvá teszik. A tapasztalat az, hogy a legtöbb félreértés abból adódik: mást gondol a vezető és mást a csapat a döntési mozgástérről. Ha ez nincs kimondva, abból bizonytalanság lesz – abból pedig kontroll. A vezetői szerepzavar: mikromenedzsment vagy láthatatlan háttér Sokan esnek át a ló túloldalára: vagy túlzottan rátelepszenek a csapatra, vagy teljesen kivonulnak. Egyik sem működik. A mikromenedzselés demotivál. A láthatatlan vezető pedig bizonytalanságot szül. A jó vezető ott van, de nem dominál. Támogat, de nem ural. Kérdez, de nem irányít. Ez a fajta jelenlét azonban tanulható. Roland egyik ügyfelénél például bevezették az "árnyékvezetés" gyakorlatát: a vezető jelen van a kulcstalálkozókon, de nem szól bele. Csak figyel. A végén kérdez. Ez egy tanulási folyamat, amiben a csapat megtanul dönteni – és a vezető megtanul bízni. Ez nem egyszerű. Ez feszültséget kelt. De ebből a feszültségből jön a fejlődés. Ahogy Roland mondja: "A komfortzónán kívül kezdődik a valódi bizalom." Miért nem működik a delegálás? Mert nem kérdezünk vissza. Egy érdekes paradoxon, amit Roland is gyakran kiemel: sok vezető azt hiszi, ő már delegált – miközben a másik oldalon ez egyáltalán nem világos. Nem kérdezik meg a másikat, hogy mit értett a feladatból, hogyan fog nekiállni, miben kér segítséget. Így aztán nem is derül ki, ha valaki mást értett, máshogy indulna el – és végül csalódás lesz a vége. A kulcs itt az interakcióban rejlik. A valódi delegálás nem egy utasítás, hanem párbeszéd. Kétirányú. Közös megértésre épül. Minden más csak félrecsúszás. A bizalmi kultúra: a szervezet új alapegysége A cégek nem attól lesznek innovatívak, hogy jól hangzó értékeket írnak a weboldalra. Hanem attól, hogy működik a belső bizalom. Hogy a vezető nem visszatartja az információt – hanem áramoltatja. Hogy a csapat nem fél a hibázástól – hanem tanul belőle. A   Csoportos Workshopon  résztvevő csapatok többsége arról számol be, hogy a valódi áttörés nem a stratégiában történt – hanem a kommunikációban. Mert amikor beszélni tudnak a határokról, onnantól elkezd kialakulni egy új rendszer: a bizalom rendszere . Ez pedig nem csak hatékonyságot jelent. Hanem felszabadulást. Lelki terhektől. Félelmektől. Taktikázástól. És ebben a térben újra lehet értelmes munkát végezni. A bizalom ára – avagy miért félünk elengedni az irányítást? Sokan félnek delegálni, mert az a félelem dolgozik bennük, hogy ha nem ők irányítanak mindent, szétesik a rendszer. De pont ez a hozzáállás az, ami hosszú távon szétzilálja a csapatokat. Az el nem engedett kontroll megbénítja az együttműködést. Pedig a valóságban a kontroll illúzió. A vezető nem tud minden döntést meghozni, nem lehet ott minden pillanatban. Az egyetlen fenntartható út: kialakítani egy olyan rendszert, ami működik nélküle is. Ez a valódi vezetői teljesítmény: amikor a csapatod akkor is jól működik, ha te kilépsz egy időre. Mert nem tőled függ a működés – hanem az együttműködés logikájától. Zárógondolat: a delegálás nem taktika – hanem szemlélet Aki jól delegál, az nem kivonja magát a felelősségből – hanem kiterjeszti azt a csapatára. És ezzel nem gyengíti, hanem erősíti a szervezetet. Aki viszont fél delegálni, az tulajdonképpen nem a munkától fél – hanem attól, hogy el kell engednie az irányítást. Pedig a valódi kontroll épp abból születik, ha nem minden kötődik egy emberhez. Hanem működik magától. Mert érti mindenki, hogy mi a dolga. Ha szeretnéd megtapasztalni, hogyan lehet delegálással rendszerszintű stabilitást építeni, gyere el a   Cégre Szabott Workshopra .  Nem sablonokat kapsz, hanem a saját céged működésére szabott válaszokat. Kulcsszófelhő: delegálás, vezetői kultúra, szervezeti működés, bizalom, vezetői döntés, csapatmunka, felelősségvállalás, mikromenedzsment, árnyékvezetés, cégfejlesztés, vállalati kultúra, vezetői workshop, stratégiai workshop

Milyen lehetőségek várnak a magyar vállalkozókra nemzetközi szinten? Hogyan lehet okosan építkezni pénzügyileg és kapcsolatban maradni az értékrendünkkel – még Dubajban is? Április 16-án újra vendégünk lesz Vörös Kriszta , a BB & Co Services  alapítója, aki már korábban is hatalmas értéket hozott a Magyar Business Podcastba. Most ismét mikrofon mögé ülünk vele, hogy friss tapasztalatokról, üzleti lehetőségekről és vállalkozói kihívásokról  beszélgessünk. Kriszta közgazdászként, pénzügyi tanácsadóként és üzleti összekötőként több országon keresztül támogatja a magyarokat  – Magyarországtól Ausztrián, Svájcon és Anglián át most Dubajig. Tapasztalata nemcsak széleskörű, hanem elképesztően gyakorlatias is. Nemcsak üzleti kapcsolatokat épít és cégeket támogat, hanem figyel arra is, hogy a vállalkozók ne rokkanjanak bele a saját tempójukba.   🗓️ Időpont:  Április 16. / 14:45 CET📍 Helyszín:   MagyarBusiness.org Ne hagyd ki, ha érdekel, hogyan gondolkodik egy globálisan aktív magyar vállalkozó  – és mik azok a dolgok, amik most valóban számítanak! 🎧 📲 További infók és elérhetőségek: 🔗 LinkedIn

Hogyan lett a Shake Shack a siker kulcsa? Danny Meyer sikersztorija érdekes ívet mutat. Ügyvédnek készült, és mégis a vendéglátóiparban kötött ki. Ő alapította meg a Shake Shack étteremláncot és egyik fontos újítása az volt, hogy éttermeiben az érzések lettek a fontosak és a benyomások. Eközben a jó ételekről sem feledkezett meg.

Hogyan építs sikeres vállalkozást a digitális világban? Milyen tapasztalatok segíthetnek a vállalkozások és vezetők fejlődésében? Csatlakozzatok hozzánk a következő élő adásunkra, ahol Kocsis Gábor, sikeres vállalkozó és üzleti coach, mesél a több mint két évtizedes tapasztalatáról az online üzletek világában! 🚀 Gábor alapítója volt a HáziPatika.com -nak, Petissimo.hu -nak és Játéknet.hu -nak, és számos sikeres exitet tudhat maga mögött. Jelenleg Amerikában segíti a magyar és amerikai vállalkozók fejlődését egyedi coaching módszereivel, amit „coachsultation”-nek nevez. 🗓️ Időpont:  Március 4 / 14.15 CET 📍 Helyszín:   MagyarBusiness.com Ne hagyd ki, ha szeretnél egy vállalkozói szempontból inspiráló és gyakorlati tanácsokkal teli beszélgetést hallgatni! 🎧 További információ és elérhetőségek: 🔗 CoachGabor.com 🔗 LinkedIn #Podcast #BusinessCoach #Entrepreneurship #OnlineBusiness #Coaching #LivePodcast #BusinessGrowth #CoachGabor

Tehetséges vagy tapasztalat kollégákat vegyünk fel? Marissa Mayer eleinte a Yahoo, majd a Google fontos embere volt. Egy a vállalkozáson belüli fontos problémával kellett megkűzdenie, mégpedig azzal, hogy milyen módon szerezzenek be utánpótlást. Két lehetőség volt: frissen végzett és jól képzett fiatalok vagy pedig betanítás. A 10 perces szövegből mindenki megtudhatja, melyik lehetőséget választotta.

A vállalkozások legnagyobb kihívása nem csak az ügyfélszerzés vagy a termékfejlesztés – hanem a tudatos pénzügyi tervezés is . Ha nincs jól átgondolt pénzügyi stratégiád, a siker rövid életű lehet! A Magyar Business Podcast  legfrissebb epizódjában Kelemen Kálmánnal (iFinance)  arról beszélgettünk, hogyan érhetnek el a KKV-k stabil pénzügyi alapokat  és fenntartható növekedést. Milyen kérdésekre kapsz választ az adásban? 📌 Hogyan előzheted meg a cash flow problémákat? 📌 Milyen stratégiával építhetsz pénzügyileg stabil vállalkozást? 📌 Hogyan optimalizálhatod a költségeidet a profit maximalizálása mellett? Ha szeretnéd, hogy a vállalkozásod pénzügyi szempontból is biztonságban legyen, ezt az adást nem érdemes kihagyni! 🎧 Hallgasd meg itt:   https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/kelemen-kalman-ifinance 💬 Te milyen pénzügyi stratégiát követsz a vállalkozásodban? Oszd meg velünk kommentben!  ⬇️ #KKV #ÜzletiStratégia #PénzügyiTudatosság #MagyarBusinessPodcast #VállalkozásFejlesztés #Profitmaximalizálás

A legnagyobb siker nem a halogatásból, hanem az azonnali cselekvésből születik! Marc Cuban médiatulajdonos története elmeséli azt: 🔹 Miért döntő fontosságú, hogy ne halogass, hanem azonnal lépj, amikor megvan az ötleted. 🔹 Praktikus tippeket ad, hogyan küzdj a halogatás ellen és kezdd el megvalósítani az álmaidat. 🔹 Tanulni fogsz, hogyan hozhatsz gyors döntéseket, amelyek felgyorsítják a vállalkozásod fejlődését. 🔹 Inspirációt nyersz, hogy a tettek és nem a gondolatok révén érd el a céljaidat. Olvasd el vagy hallgasd meg itt

A vállalati kultúra nemcsak egy "csomag" – az a szíve annak, hogy miként működik a vállalkozásod! Reed Hastings, a Netflix első embere történetéből: 🔹 Megérted, miért fontos a vállalati kultúra a skálázás és a hosszú távú siker szempontjából. 🔹 Praktikus tippeket kapsz arra, hogyan építhetsz olyan kultúrát, amely támogatja a növekedést és az innovációt. 🔹 Megtanulod, hogyan integráld a vállalati értékeket és célokat a napi működésbe. 🔹 Inspirációt nyersz, hogy te is erős és pozitív kultúrát építhess a saját cégedben. Olvad el vagy hallgasd meg itt

A legnagyobb sikerek nem mások másolásából, hanem új utak kijelöléséből születnek! Peter Thiel történetéből: 🔹 Megtanulod, hogyan alakíthatsz ki saját stratégiát a verseny helyett. 🔹 Üzleti stratégiákat kapsz, amelyek segítenek kitűnni a tömegből és új piacokat teremteni. 🔹 Inspirációt nyersz, hogy ne mások szabályai szerint játssz, hanem te határozd meg a játékszabályokat! 🔹 Rálátsz majd arra, hogyan építenek sikeres vállalkozók saját, skálázható modelleket. Olvasd el vagy hallgasd meg itt

Skálázd az idődet, növeld az eredményeidet! Selina tapasztalatai révén megtanulhatod, melyik "tüzet" érdemes azonnal eloltani, hogy az üzleted skálázhatóvá váljon. 🔹 Gyakorlati stratégiák: amelyekkel hatékonyabbá teheted a munkád és a vállalkozásod. 🔹 Megtanulod, hogyan oszd be jobban az idődet, hogy kevesebb energiával is nagyobb eredményeket érj el. 🔹 Business stratégiákat kapsz, amelyek segítenek minimalizálni a felesleges időrablókat és maximalizálni a produktivitást. 🔹 Inspirációt nyersz, hogy ne csak többet dolgozz, hanem okosabban skálázd a folyamataidat! A hatékonyság kulcsa a tudatos tervezés és a stratégiai gondolkodás – tanuld meg, hogyan alkalmazd a saját üzleti stratégiádhoz!  Olvasd el vagy hallgasd meg itt

Minden nap döntéseket hozol – de vajon mindig a legjobbat? Olvasod el ezt a cikket és megtudod: 🔹 Miért hozzák egyesek gyorsan és magabiztosan a helyes döntéseket? 🔹 Hogyan kerülheted el a rossz döntések csapdáit? 🔹 Milyen trükkökkel fejlesztheted a saját döntéshozatali képességedet? Ne hagyd, hogy a bizonytalanság visszatartson! Olvasd el vagy hallgasd meg a itt

Mit tanulhatsz a mostani sztoriból, ha pár percet rászánsz? 🔹 Megérted, hogyan lehet egy elsőre „mérhetetlennek” tűnő dolgot skálázhatóvá tenni. 🔹 Gyakorlati példákat kapsz arról, hogyan érdemes gondolkodni egy üzleti modell skálázásáról. 🔹 Új szemléletmódot sajátíthatsz el, amely segít a növekedésben és az üzleti döntésekben. 🔹 Inspirációt nyersz ahhoz, hogy nagyban gondolkodj és megtaláld a saját utad a skálázásban. A sikeres növekedés nem véletlen – tanuld meg a lépéseit!  Olvasd el vagy hallgasd meg itt

Mit kapsz, ha rászánsz pár percet erre az anyagra? 🔹 Megtanulod, hogyan fordíthatod az elutasítást motivációvá, nem pedig akadállyá. 🔹 Rálátsz arra, hogy a sikeres vállalkozók hogyan kezelik a visszautasításokat és építenek belőlük erőt. 🔹 Gyakorlati tanácsokat kapsz, hogyan válj ellenállóbbá és kitartóbbá a vállalkozásod építésében. 🔹 Inspirációt meríthetsz, hogy a következő „nem” közelebb vigyen a „igen”-hez! Ne hagyd, hogy az elutasítás megállítson – tanuld meg felhasználni az előnyödre! Olvasd el vagy hallgasd meg itt

Sara Blakely a saját problémájából épített millió dolláros birodalmat! A Spanx születése arra tanít minket, hogy: 🔹 Nem csak rólad szól! Ha egy probléma téged érint, valószínűleg másokat is. 🔹 Ne félj az első kudarcoktól! Sara is számos akadályba ütközött, de nem adta fel. 🔹 Vállald az irányítást! Ha nem találsz támogatót, csináld meg saját magad! 🔹 Gondolkodj termékben! Egy meglepő ötlet is lehet siker, ha valódi igényt elégít ki. Nézz körül! Lehet, hogy a következő nagy ötlet benned van! Olvasd el vagy hallgasd meg itt

Mi van, ha épp a múltbeli sikereid és stratégiáid tartanak vissza a fejlődéstől? Barry Diller, a szórakoztatóipar és tech világának egyik legnagyobb mogulja, ezt saját bőrén tapasztalta meg. Hollywood csúcsán, amikor mások élvezték a sikert, ő unalmat érzett. De nem csak a munkája, hanem az egész iparág iránt. Ahelyett, hogy ragaszkodott volna a bevált stratégiákhoz, új lehetőségek után kutatott – olyan dolgok után, amelyeket maga sem teljesen értett. Ekkor találkozott a QVC televíziós vásárlási hálózattal. Ez nem Hollywood volt. Nem volt csillogás. De interaktív volt . 1992-ben, amikor az internet még alig létezett, Barry meglátta a jövőt. Ő volt az, aki mert változtatni, megvette a QVC-t, majd létrehozta az IAC-t, amely ma a Match.com, a Tinder, az Expedia és sok más sikeres cég mögött áll. A filozófiája? „Senki sem tud igazán semmit – én sem.” A legjobb vállalkozók, tudósok és alkotók: ✅ Annyit felejtenek el, mint amennyit tanulnak. ✅ Folyamatosan megkérdőjelezik a saját stratégiáikat és feltételezéseiket. ✅ Nyitottak arra, amit még nem tudnak. A múlt sikerei könnyen komfortzónává és elavult stratégiává válhatnak – és a komfortzóna az innováció halála. Mi az az elavult stratégia vagy meggyőződés, ami visszatart téged?  🚀 Dolgozzunk együtt a stratégiádon, hogy a vállalkozásod elérje a kitűzött célokat. *Ezt a cikket ez a bejegyzes ihlette #Innováció #Vezetés #Stratégia #TanuljÚjra

Dátum : 2025. január 28. / 15.15 CET Örömmel mutatjuk be legújabb beszélgetésünket Kelemen Kálmánnal, az  iFinance Vállalati Pénzügyek  ügyvezetőjével. Kálmán több mint 25 éves nemzetközi nagyvállalati felsővezetői tapasztalattal rendelkezik, és szenvedélyesen hisz a stratégiai gondolkodás erejében. Ebben az epizódban szó esik:  • A hatékony pénzügyi stratégiák kialakításáról  • Az iFinance által nyújtott pénzügyi igazgatói, kontrolling és menedzsment szolgáltatásokról  • Hogyan segíthet a tudatos pénzügyi tervezés a vállalkozások növekedésében Hallgasd meg most a Magyar Business Podcast legújabb epizódját, és meríts inspirációt Kálmán tapasztalataiból! Kattints és hallgasd meg: 👉 Podcast link #MagyarBusinessPodcast   #KelemenKálmán   #iFinance   #Stratégia   #PénzügyiTervezés   #ÜzletiSiker

A felejtés hasznos dolog tud lenni egy vállalkozó életében is.  Barry Diller semmi újat nem adott az üzleti élethez, egyszerűen csak leszámolt saját kishitűségével és bátor volt akkor, amikor az internettől legtöbben inkább csak tartottak és nem a lehetőséget látták benne.  Nevéhez fűződnek olyan oldalak, mint a: Tinder, a TripAdvisor, a Vimeo, és az Ask.com

Ez a rövid történet inspirációt és gyakorlati útmutatást nyújt mindazoknak, akik vállalkozói bátorságot szeretnének építeni. Linda Rottenberg és Wences Casares példái megmutatják, hogy a helyi ikonok ereje és a kitartás hogyan segít áttörni a korlátokat. Az olvasás után nemcsak motivációt kapsz, hanem konkrét gyakorlatot is, amellyel fejlesztheted a saját vállalkozói bátorságodat. Ha hiszel abban, hogy egy jó ötlet megvalósításához csupán a bátorság kell, ez a szöveg  neked szól! Olvasd el vagy hallgasd meg itt

HALLGASD MEG NAGY BARNÁT, A LEGÚJABB EPIZÓDBAN! Dátum : 2025. január 28. / 15.15 CET Vendégünk : Nagy Barna , a Kreatív Vonalak alapítója, aki mesterien ötvözi a kreatív ötleteket és a hatékony üzleti stratégiákat. Témák, amikről szó lesz: ✔️ Hogyan érheted el vállalkozásod gyors és fenntartható növekedését? ✔️ Milyen stratégiák segítenek kiemelkedni a piacon? ✔️ A kreativitás ereje: hogyan teheted üzleti sikerré az ötleteidet? Ez az epizód tele van gyakorlati tanácsokkal és inspiráló történetekkel, amelyeket minden vállalkozónak hallania kell! 🌟 Kattints és hallgasd meg: 👉 Podcast link Tarts velünk, és vidd a vállalkozásodat a következő szintre! 🚀 #Podcast #ÜzletiStratégia #Növekedés #VállalkozásFejlesztés #MagyarBusiness

Domján Enikő Mária előadásában a startupok márkaépítésének és marketing-PR kommunikációjának fontosságát, valamint a hitelesség és bizalom kialakításának szerepét vizsgálja a nemzetközi piacon való sikeres skálázás érdekében. Enikő és Attila beszélgetésük alatt olyan kérdésekre keresik a válaszokat, mint: PR és brand közötti határok, mik a jó kommunikáció feltételei, ugyanakkor feszegetik bizalom és hitelesség kérdéseit is. Márkakommunikáció és PR Miért kell márkát építeni? Mi a különbség piár és marketing között? Hogy érdemes kezdeni? Miben vagy te más a többi versenytárstól? Mi a Te hitelességi pontod? Milyen piacra készülsz? Nemzetközi? Ezen belül Ázsia, Európa? Milyen büdzsével tervezz? Keleten vagy Nyugaton? Mi a különbség egy SAAS és egy hardver startup között? Kihez szólunk? Nagy cégekhez vagy kisebb vállalatokhoz? Bizonyos dolgokat minden lépés esetén lehet használni, míg egy idő után cizellálni kell! Régiók között, mi a különbség? Büdzsé Az amerikai piacon mások az árak is és nagyobb a tömeg is. Ide nagy számokkal kell tervezni. Érdemes már az elején nemzetközi startupként láttatni magad Hogyan építsünk ehhez csapatot? A fókuszok szerint, keressünk munkatársakat. Mik, a startupok buktatói? Hogy lehetne ezt kiküszöbölni? Az alapítónak kell-e egy személyes márkát építeni vagy a cég alá kell helyezze magát? A céges márka esetén mi az értéked? Személy és brand identity Ezeket össze lehet hangolni. Mi az üzleti tevékenység és milyen más tevékenységet folytatunk. Van az üzlet és emellett más érdekeltségek. Mindenhol van kapcsolódás, hiszen ez értékeken alapszik. Összetett a kommunikáció témaköre, hiszen rengeteg benne az összefüggés. Vannak azért standard dolgok. A négy fázis fontos, hogy mind a négyre célozzunk, különféle mértékben. De milyen arányban? A beszélgetés egy jópofa bölcsességgel zárul:  Apróságok nagy változásokat tudnak hozni! Olvass tovább! Tudj meg többet Domján Enikő Máriáról! Nézd meg a Domján Enikő Máriával készült podcast epizódot!

Kertész Lilla megosztja tapasztalatait és tanácsait az amerikai piacra lépő vállalkozások számára, kiemelve a Hustle mentalitást, a személyes történet fontosságát, a direkt kommunikációt, a marketing különbségeit, valamint az IT szakemberek megtartásának és kiválasztásának módszereit, hogy a nemzetközi skálázás sikeres legyen. Lilla, 2014-től kezdve foglalkozik szervezetfejlesztéssel. Fő témája a modern vezetői modell, ami azzal foglalkozik, hogy milyen kognitív és viselkedési stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy tudjuk, hogy érezzük, hogy újra mi ülünk a volánnál. Elsősorban kis és középvállalkozásoknál dolgozott. Egykori ügyfele egy középvállalkozás a nulláról indulva a magyar piacról Amerikába indult hódító útjára. Ezen az úton kísérte végig a céget és kóstolt bele az amerikai hétköznapokba. Előadsában az amerikai üzleti gondolkodásról szeretne értekezni. Mint mondja, bárki aki amerikai piacra lépne, annak érdemes a következő szempontokat érvényesíteni: 1. Hustle - mentalitás 2. A sztori: mi a te személyes történeted?  Amerikában érdemes úgy felkészülni, hogy a következő kérdésekre pontos válaszokat tudjunk adni: honnan jövünk? Mit szeretnénk elérni? Mi a víziónk? 3. Direkt kommunikáció 4. Marketingben lévő különbségek . Amerikában több típusa van érvényben jelenleg is. A tradicionális (plakát, flyer, táblácska) és a legmodernebb egyszerre. Érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hagyományos marketing eszközöket tudtok ti is használni? 4+1. Módszerek az IT szakemberek megtartására és kiválasztására. Ezzel a kihívással Magyarországon és az államokban is küzdenek. Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Mi kell ahhoz, hogy valaki felfogja azt, hogy neki külföldre kell menni? Mi a szikra? Melyek voltak az első élményeid Amerikában? Melyek azok a kulturális különbségek, amire fel lehet készíteni az embereket? Hogyan lehet egy egész céget, az embereket arra felkészíteni, hogy megyünk Amerikába? Olvass tovább! Tudj meg többet Kertész Lilláról! Nézd meg a Kertész Lillával készült podcast epizódot!

Nádasi Krisz ösztönzi és segíti a vállalkozókat és szakembereket saját könyvük megírásában, kiadásában, rávilágítva annak előnyeire a szakmai hitelesség és üzleti lehetőségek terén, valamint az írás skálázásban és külföldi terjeszkedésben játszott szerepére. Nádasi Krisz regényírókat és szakmai cikkírókat motivál, arra hogy saját kiadványt készítsenek. Dolgozott korábban olyan menedzsment cégeknél, ahol tanácsokkal látta el a külföldi terjeszkedést tervező vállalkozókat. Mostani előadásában arról beszél, hogy: Melyek a könyvírás előnyei? Valamint röviden az írásról és a kiadásról. Szó lesz még arról, hogy miért érdemes könyvet írni, és hogy miként segíthet ez a külföldi terjeszkedésben? A miértekre adott vázlatos válaszok: 1. Bizonyítja a szakértelmedet, 2. Új ügyfeleket vonz, ami nagyobb árbevételt tud generálni, 3. Növeli az ismeretséget. Ez a három tényező egy dobbantó, ahhoz hogy nemzetközi ügyfelekkel lehessen kapcsolatba lépni. Olyan területről írjunk, ami már van a piacon! A könyv örökre nevet ad a szakmában Ha valakinek tetszett a könyved az évtizedekkel később is meg fog keresni az adott témában. Ez olyan alap ami egy életre szóló előnyt jelent. Krisz azt állítja, hogy amikor az üzleted skálázásán gondolkozol, akkor ahhoz az írás mindig hozzátesz! Ezáltal rendszerezi a szerző a gondolatait. Így amikor még csak gondolkodsz rajta, már akkor máshogy fogsz tekinteni arra, amivel foglalkozol. Másik előnye, hogy: “megmelegíti az ügyfeleidet”. Ha van már egy kiadott könyved olyan ügyfeleid lesznek, akikkel szívesen tudtok együtt dolgozni. Miután a könyvet már ismerik, akkor az ügyfelek úgy érzik, hogy már kicsit ismernek téged, a szerzőt is. Bátrabban kérdeznek és törekednek majd arra, hogy afelé az eredmény felé tartsanak, amit te is említettél az írásodban. Ettől az ügyfelek lelkesebbek lesznek és azt érzik, hogy van köztetek egy összhang. A könyv a legjobb marketing eszköz a világon Ha van egy könyved, akkor az nemcsak a külvilág felé előny. Az ügyfeleid is azt érzik majd, hogy veled egyfajta megtiszteltetés dolgozni. Könnyebb a cégen belül is orientációs anyagként használni. Ha valamit tudsz azt jó megosztani, másrészt ezzel a fiatalabb generációt is edukálni lehet. De, hogy kapcsolódik a könyvírás a külföldi terjeszkedéshez? Hát például úgy, hogy előtte kell megírni. Ha dobbantani akar valaki, akkor a skálázás előtt kell írni, mert ezzel már hírnevet lehet szerezni. Vannak országok, ahol kifejezetten fontos az, ha már jelent meg könyved! Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Melyik a jobb? Több kis kiadvány évente vagy egy hatalmas kódex? Mire lehet számítani? Mennyi idő egy könyvet megírni? Mi a folyamat? Nem mindenki ír egyformán, a profibb írókkal érdemes átnézetni? A könyv egyfajta befektetés. Mi ennek a megtérülése? Lehet ezt mérni, vannak hozzá számok? Olvass tovább! Tudj meg többet Nádasi Kriszről! Nézd meg a Nádasi Krisszel készült podcast epizódot!

Nagy Gábor tapasztalatain keresztül bemutatja, hogyan lehet hatékonyan munkaerőt toborozni a digitális világban, kiemelve az algoritmusok, platformok és hirdetési módszerek fontosságát, valamint azokat a gyakori hibákat, amiket érdemes elkerülni a sikeres toborzás érdekében. Nagy Gábor az onlinetoborzás.hu tulajdonosa előadásában arról beszél, hogyan lehet manapság jól munkaerőt találni. Milyen algoritmusok, milyen platformok segíthetnek jó kollégára lelni. Szó esik még képek és szavak fontosságáról, platformokról és arról, hogy mit NE tegyünk, ha toborzásra adjuk a fejünket! Az előzményekhez tartozik, hogy kezdő vállalkozásuk eleinte csak Facebook marketinggel foglalkozott. Később változtattak, mert azzal a problémával szembesülnek, hogy partnereik panaszkodnak nekik, hogy nem találnak jó munkavállalókat. Manapság is az van, hogy a mennyiségből lehet kiválasztani a minőségi kollégákat Miért nem működnek a régi módszerek? Mert sokan a digitális forradalom előtt indítottak cégeket. A legjobb, amikor ajánlásból érkezik valaki. Mert ilyenkor megvan a marketing és az értékesítés is. Hibája, hogy ezzel nem lehet elegendő munkaerőt bevonzani. És, hol érhetőek el az emberek? Állásportálokon 130 ezer ember van fent. Közösségi oldalakon pedig 5 és fél millió. Állásportálon átlagosan 6 percet töltenek, míg közösségi médiában 89 percet. Rengeteg a közösségi oldal, de legbiztosabb a Facebook, mert Magyarországon ez és az Instagram erős. Hibák, amiket el kell kerülni: Kell a cégnév, nem anonim módon keresünk új embert! Nincs kiírva a bér, ami szintén hiba (fizikai dolgozók esetében pedig írjuk oda a nettó bért)! Nem fogalmazzuk meg jól a pozíció nevét! Olyan megnevezés legyen, amit egymás között is használnak az emberek! Az önéletrajz bekérése. Például: a telefonon nem tart az ember önéletrajzot, de meg kell oldani, hogy ott is pár perc alatt elmondja magáról az alap dolgokat. Mi mindenhez kell értenie egy jó HR-es kollégának? Legyen: Jó pénzügyes, Adótanácsadó, Pszichiáter, Pszichológus, Grafikus, Szövegíró, Programozó, És marketinges Ha ez nem megy, akkor ki kell szervezni vagy egy jó mentoring program kell! Kérdések, amire az előadás végén kapunk válaszokat: Mire kell egy jó HR-esnek odafigyelni, hogy ne szalassza el a jó embert? A Google-t lehet-e erre használni? Egy freelancert vagy részmunkaidős embert lehet-e ilyen eszközökkel jól keresni? Olvass tovább! Tudj meg többet Nagy Gáborról! Nézd meg a Nagy Gáborral készült podcast epizódot!

Az előadás arról szól, hogyan építette fel Szabó Kristóf a Bookbase alkalmazást, amely könyvek összefoglalóit kínálja magyar nyelven, és hogyan terjeszkedik sikeresen a külföldi piacokra, miközben hangsúlyozza az olvasás fontosságát és az önfejlesztés lehetőségeit. Szabó Kristóf, online marketinges, aki az egyetem után az utazásait kezdte el dokumentálni. Azon találta magát, hogy egy 500 ezres követői csoportot tud maga mögött. Nem sokkal később megszületik a Bookbase applikáció. Segítségével magyar nyelven lehet könyvek összefoglalóját meghallgatni. A könyvolvasás problémáját vetette fel, miszerint a fiatalok nem szeretnek olvasni. Vállalkozása erre épült fel, mert nemcsak magyar szerzők, hanem külföldi írók könyveit is felolvassák. Olyanokat is, amik esetleg még magyar nyelvű kiadásban meg sem jelentek. Mi a magyarországi siker kulcsa? Kristóf szerint előttük még nem volt olyan vállalkozás, akik könyvek összefoglalásával folgalokozott volna. Azt mondja, hogy egy adott problémára jó megoldást tudtak találni. Mert a fiatalok nem olvasnak, ezért hajlamosabbak inkább összefoglalva megszerezni, meghallgatni az infókat. Ráadásul azoknak is segítség ez, akik nem tudnak jól angolul, hiszen platformjukon az angol szerzők könyvei is magyarul hallhatóak. Miközben elmegy az iskolába nem a Spotifyt hallgatja, hanem a könyvklubbot. Az appot azzal egészítették még ki, hogy a könyvekhez (értelemszerűen azokhoz, amelyek célja az önfejlesztés) egy - egy rövid feladatot is csatoltak, amit a hallgató otthon kipróbálhatott. Sikerük kulcsát erre a hármas tényezőre vezeti vissza, és ezeknek az egyvelegére. Most terjeszkedni, skálázódni szeretnének! Egy podcast beszélgetéskor jött az ötlet. Miután a házigazda leadta az adást, sokan azzal keresték meg, hogy nem-e tudnák ezt megcsinálni máshol is? Elindultak a tárgyalások és, ahogyan most látja, egy vagy másfél év után már Európában máshol is jelen lesznek, Magyarországon kívül. Mi kell ehhez? Egy komoly piackutatás és arra jutottak, hogy minden ország saját nyelvén jelennének meg, országról - országra. Ennek persze a költsége is húzósabb. Vajon ezzel egy piaci rést találtak? Mert a nagy, multi cégek, bizonyos esetekben nem foglalkoznak kis piacokkal. Kristóf szerint nem milliárdos bizniszt akarnak építeni, hanem segíteni másoknak. Közben megtartani az anyagi függetlenségüket is. Könyv esetében a fordítás lesz a legnagyobb költség, ha azt külföldön is értékesíteni szeretnék. Ehhez társul a fordító személyi költsége, és a felolvasás ára. Kisebb piacban, nagyobbnak lenni - hangzik a mottószerű gondolat. A skálázódás közbeni dilemmák egyike, hogy hogyan is lenne érdemes a külföldi terjeszkedést megoldani. Franchise módszerben vagy affiliate rendszer által? Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya? A narrációt, hogy lehet külföldön megoldani? Mik az első lépések? Először is minden könyvet le kell fordítani angolra. Mert először is angolról mindig jobb fordítani például szlovákra, szerbre, románra esetleg észtre. A célközönséget fontos ezután bemérni. Ki lenne a piac, mennyit képes ezért áldozni? Felmérni azt, hogy van-e versenytárs? Ezután következik az applikáció lefordítása, majd az adott anyagok lefordítása a piac nyelvére. Első körben a Magyarországot határoló országok lennének a piac. Szlovákia, Románia, Szerbia. Ezután egy fizetőképesebb piac jönne, nyugat Európa, ahol többet áldoznak erre. A fő cél az, hogy a fiatalok olvassanak és felnyissuk a szemüket, hogy lássák, hogy rengeteg lehetőségük van, aminek ők maguk a megalkotói. Ha a fiatalok ezt megértik, akkor lehet, hogy: 10-20 év múlva egy szebb világot tudnak alkotni, mellékesen ebből meg lehet élni. Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kristófról! Nézd meg a Szabó Kristóffal készült podcast epizódot!

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!

Az előadásban Eisenbacher Csaba a vállalkozóvá válás útjának fontos lépéseiről és kihívásairól beszél, kiemelve a belső motiváció, a hatékony munkavégzés és az önfejlesztés fontosságát, miközben személyes tapasztalatain keresztül példázza az előadottakat. Előadásában a Pink féle belső motiváció elméletén keresztül három alappillér fontosságát taglalja. Ezek a következők: mesterség, önállóság, küldetés. Csaba 20 évet dolgozott 12 különböző országban, míg végül Pécsett telepedett le. Nagy és kisvállalatoknál egyaránt megfordult. Egyik fő megvalósításának a váltást, a váltásra való képességét tartja, miközben szót ejt arról, hogy az egyetemet nem tudta befejezni. Bemutatkozása részeként családjáról és hobbijairól is mesél. Skálázódni lehet a végtelenségig, csak lehet, hogy Te fogsz benne elhasználódni. Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy jógázni. Mert az üzlet fontos, de bizonyos esetekben a világ pénze sem elég arra, hogy az ember visszavegye élete legszebb pillanatait. Erősségei között: a lean-t, agilitását, a kanban-re való hajlamát, az empátiát és a kommunikációt emeli ki. A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, még úgy is, hogy igazából Magyarországról dolgozik. Az előadása további részében olyan tanácsokat ad, amely mindenki segítségére lehet, aki értéket szeretne teremteni vállalkozóként. “Olykor kicsit lassuljunk le” Ne kapkodjunk! Az eredmény százszor jobb lesz, ha nem rohanunk! Újragondolás, átalakítás és újratervezés Csaba szerint kezdő vállalkozóként arra kellett ráébrednie, hogy irgalmatlanul nagy veszélyt jelent rá az, ha valamihez görcsösen ragaszkodik! Fontos, hogy könyörtelenül változtass, bűntudat nélkül! Gondolj arra, hogy ezzel egy hibát kerülsz ki! Nem egyszerű, de vállalkozóként ezt is érdemes figyelembe venni. Agresszíven keressük a feed back-et, mert ez vezet majd jó döntéshez! Ne foglalkozzunk a hibával, változtassunk rajta és menjünk tovább! Személyes beszámolójából az derül ki, hogy eleinte zavarta az, hogy olyan projektekben mellőzték, amibe rengeteg időt és energiát fektetett. Végül egy jópofa mottót talált ki magának: Soha nem bukok, vagy nyerek vagy tanulok! A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! Mesterség, önállóság, küldetés Mesterség: a szakmai kiválóságra való törekvés. Hol vagy most? Hova tartasz? Azok járnak jól, akik valamiben nagyon jók. Mesterség nélkül senki nem vesz komolyan. Önállóság: vállalkozóként ez együtt jár a mindennapokkal. Küldetés: miért vagyok itt? Miért csinálom? Csaba szerint az elhangzottak, akkor is érvényesek, ha az ember alkalmazott, hiszen sok olyan fogalom van, ami érvényes mindkét félre egyaránt, és a növekedés ezáltal garantált. Kérdések, amikre a beszélgetés végén kapunk válaszokat: Pszichológia és attitűd kapcsolata. Hogyan tudjuk azt meg, hogy jók vagyunk-e vállalkozónak? Hogyan jöttél rá arra, hogy jó vállalkozó leszel? Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Vannak-e egyedi jelei annak, hogy mikor ég a ház vagy azok specifikusak? Miért nem akarnak Magyarországon külsős segítséget? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz? Mit tanácsolsz egy vállalkozónak, aki skálázni szeretné a cégét? Mi legyen az első lépése? Olvass tovább! Tudj meg többet Eisenbacher Csabáról! Nézd meg a Eisenbacher Csabával készült podcast epizódot!

Szabó Krisz előadása arról szól, hogyan lehet hatékonyan skálázni a hálózatot és kiépíteni értékes kapcsolatokat, kiemelve az ösztönösség, az adás és az őszinteség fontosságát a networkingben, valamint konkrét gyakorlati tanácsokat ad a hálózatépítéshez. Mi a skálázás titka a hálózatok szintjén? És mi a kulcsa a hálózatosodásnak? Ahogyan Krisz fogalmaz, sokan ezt csak sales technikának hiszik, azonban ez ennél jóval többről szól. Hálózatot és kapcsolatokat kiépíteni hasonló, de nem ugyanaz! Kiindulási pontnak jó, ha tisztában vagy azzal, hogy mi a Te, személyes érdeklődési köröd és ehhez igazítod azokat a praktikákat, ami által hálózatot/hálózatokat szeretnél kiépíteni. Tegyük fel, hogy golfozol és a jogászvilágban vagy érdekelt. Ebben az esetben is érdemes elindulni a golfklubokba, ahol előbb vagy utóbb lesz még valaki, aki a jogban jártas, így pedig máris adott a metszéspont, ahol emberek egymásra találnak. A hobbi és a szakma is passzol “Mindennek a kulcsa a gyakorlat. Hiszen legyen szó akár sportról, akár üzletről azt gyakorolni kell és rutinra kell szert tenni.” Hogyan jobb networkingelni? Csoporttal, egyedül? Főnökkel vagy anélkül? A rövid válasz szerint egyedül és a mélyvízbe! Mert így válik lassan ösztönössé! Ezt kiegészítve hozzáteszi, hogy sok gyakorlatra is szükség lesz! Oké, de mennyi idő alatt lehet ezt elsajátítani? Krisztián szerint a networking egyik alapja, hogy elsősorban adni tudj! Ez egy olyan befektetés, ami később fog megtérülni! Azokkal lehet kapcsolódni, akikkel könnyű azonosulni! Nyersen, őszintén, tisztán! Az őszinteséget és a tapintatosságot nem szabad összekeverni! A skálázás egyik feltétele, hogy legyenek szövetségeseid az adott régióban, ahová terjeszkedni készülsz! Ezen szövetségesek másik előnye, hogy direkt lehet tőlük kérdezni, érdeklődni. A beszélgetés során még a következő kérdésekre kapunk választ: Mennyi idő kell ahhoz, hogy az első kultúrsokkon túltegye magát az ember, amikor kijut az államokba? Hogyan kellene egy startup elinduljon Amerikában? Teljes csapattal vagy eleinte csak kevés emberrel? Lehet-e számszerűsíteni a hálózatépítést? Hány embert kell ismerni? Mindenkit kell-e ismerni? Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kriszről! Nézd meg a Szabó Krisszel készült podcast epizódot!

Ferling József nem tipikus PR szakember. Eredeti foglalkozása orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár, aki az évek során rengeteg területen tevékenykedett, beleértve a postai kézbesítést, futballedzői munkát és az újságírást. 1991-ben elindította a FERLING ügynökséget, amelyet ma már a magyarországi PR piac egyik meghatározó szereplőjeként tartják számon. A Stratégia Fontossága Ferling József hangsúlyozza, hogy a siker kulcsa a stratégiai előrelátás. "Ha tudjuk a céljainkat, és úgy érezzük, hogy messze vagyunk tőle, akkor szükség van a stratégiai tervezésre." mondta József. A példájában említett külföldi piacra lépés és a beruházások előtt való szomszédok megkérdezése jól mutatja, hogy a jó stratégiai tervezés és előrelátás mennyire fontos a siker érdekében. Hibák és Tanulás Az interjúban József elismerte, hogy a vállalatuk is hibázott és későn csatlakozott bizonyos projektekhez. Azonban hangsúlyozta, hogy a hibákból is lehet tanulni. "Ha őszinték vagyunk magunkkal, tehát mi mondtuk, de aztán mégis elvállaltuk és késő volt, és nem lehetett már megcsinálni. Tehát hibáztunk." mondta. Konkrét Célok és Eredmények Ferling József szerint a siker elérésének egyik kulcsa a világos és konkrét célok kitűzése. "Szeretné vállalatát bevinni a top ötszázba Magyarországon? Tiszta, világos cél, tehát lehet rajta dolgozni." Emellett kiemelte, hogy a vizuális és verbális retorika használata is kulcsfontosságú lehet a siker érdekében, például az álláshirdetések hatékonyságának növelésében. Innováció és Kreativitás A FERLING ügynökség nem csak a válságkezelésben, hanem az innovációban és a kreativitásban is jeleskedik. József egy példát hozott fel, ahol az általános iskolások pályaválasztási orientációját próbálták megváltoztatni egy galaxis hősei képregény segítségével, ami egy díjnyertes projektjük volt. Összegzés Ferling József személyes életútja és üzleti filozófiája jól tükrözi sokoldalúságát és szenvedélyét a kommunikáció és a PR iránt. Stratégiai tervezésre, tanulásra a hibákból, konkrét célok kitűzésére, innovációra és kreativitásra helyezi a hangsúlyt. A FERLING ügynökség sikerei és a jövőbeli tervek is ezen elvek mentén alakulnak. Olvass tovább! Tudj meg többet Ferling Józsefről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!