Radák Bence családi háttere és első vállalkozása 1/6 >> Radák Bence tapasztalt vállalkozó, Magyarország vezető fintech cég, a Swipe Technologies Kft. alapítója. Fő termékük a Salarify Pay piacvezető lett, köszönhetően annak, hogy innovatív módon biztosítja a munkavállalók számára a bérükhöz való jobb hozzáférést. Családi háttér Radák Bence nem egy vállalkozói családból, környezetből származik. Édesapja kutatóként, tudósként, egyetemi professzorként dolgozik. Édesanyja többféle dolgot is kipróbált: volt idegenvezető, dolgozott titkárságon, volt főállású anyuka is. Édesapja olyan kutatással foglalkozik, mely az emberi élettartamot meghosszabbítja. Többféle a témával kapcsolatos kutatás folyik, mivel ez egy közkedvelt téma ezért hatalmas támogatottsága van, főleg a gazdagabb társadalmi rétegek részéről. Szerinte a kutatói munka nagyon hasonló a kezdő vállalkozói léthez, mert: az embernek nincs pénze, nem fog pénz keresni egy jó darabig, legalábbis nem a tudásának megfelelő mennyiségűt, rengeteget kell azért dolgozni, hogy pénz kérjen valakitől, nagy kockázattal jár, amit csinál, valószínűleg nem sikerül, amit csinál, és ha minden bejön akkor is közepesen megéri az a pár év vagy évtized, amit belefektetett a projektbe. „Alapvetően nem származom vállalkozó családból, de egy nagyon jó analógia ez szerintem a vállalkozói léthez. Főleg ha valaki valami újat próbál csinálni, mint egy olyan kutatónak a munkája, aki valamilyen új területen, vagy új témában végez kutatásokat.” Gimnázium után úgy hitte, hogy ő is doktori címet fog szerezni orvosi, vagy gyógyszerészeti pályán, de aztán úgy gondolta, hogy 10 év tanulás túl sok lenne időben és mennyiségben, majd csak aztán tudná elkezdeni a karrierépítést. Így az utolsó pillanatban a műszaki egyetemre jelentkezett, gazdasági szakra. Itt tényleg azzal foglalkozott, amivel szeretett volna, vagyis azzal, hogy hogyan tudna pénzt keresni. Az volt a célja, hogy több pénzt keressen, mint ami van neki. Ismerősökön keresztül talált állást egy tészta gyárnál, ahol a tulajdonos egy angolul beszélő embert keresett a külföldi ügyfelekkel való kommunikációhoz. Nagyon sokat tanult itt az eladásról, a külföldi értékesítésről, üzletről. Gyakornokként dolgozott Magyarországon és Amerikában is. Ennek kapcsán megtapasztalta a különböző bérciklusokat (havi, két hetenkénti fizetés) és azok közötti különbségeket a költés szempontjából. „A kéthetente való fizetés az jobban passzolt az én költési stílusomhoz, megtakarítási hajlandóságomhoz, az időtudatosságomhoz. Így kezdett el érdekelni az, amivel ma is foglalkozom.” Honnan jött az amerikai munka? Édesapja dolgozott együtt külföldi laborokkal, az ő kapcsolatain keresztül jött a munka. Első vállalkozás Az egyetemi barátaival azzal a problémával szembesültek, hogy nagyon körülményes asztalt foglalni étteremben, főként online felületen keresztül. Ezért elkezdtek dolgozni egy online éttermi asztal menedzsment és foglalásmenedzsment háttérrendszeren. Jól hangzott az ötlet, ugyanakkor még nagyon kevés tapasztalatuk volt ezen a téren. „A kezdeti naivitás az fontos része szerintem minden vállalkozó utazásának az első néhány pofonig.” Eljutottak a termékkel néhány működő étteremig és egy prototípusig, de a skálázás terén adódtak gondok, illetve nem volt mögötte megfelelő piackutatás. A következő vállalkozásként egy AI butik céget kezdtek el építeni, ami chatbotokkal, chatbotok fejlesztésével foglalkozik. Ez a projekt leginkább megkeresés alapú, ügynökségként működik, problémák megoldására kérik chatbotok fejlesztését. Olvass tovább! Tudj meg többet Radák Bencéről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Radák Bence Bérkifizetés gyakorisága és következményei Salarify Pay megalkotása Salarify Pay piackutatás és finanszírozás Startupok halálának oka és FinTech startupok Villámkérdések: Radák Bence

Tudj meg többet Volom Sáráról: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz, siker, szerencse, mentorok, jövőkép, AI << 7/7 Kedvenc könyv? Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Szun-ce: A háború művészete Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Rob Fitzpatrick: The Mom Test Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? Olvasok: Kafka: A per Nézek: Stranger Things Hallgatok: Podcastek olasz nyelven Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? Egy folyamattervezésről szóló könyv, mivel analitikus vagyok. Hogyan menedzseled a feszültséget? Különböző módokon kezeltem az idő során, van ami működik egy ideig aztán nem. Most a sport az amiben megtalálom a feszültség levezetést, korábban jártam pszichológushoz, hogy az alapokat lerakjam. Nagy hobbim a búvárkodás az mindig ki tud szakítani a jelenből. Rendezett vagy rendetlen iroda? Rendezett. Mit jelent számodra a pénz? Egy eszköz, amivel élményeket vásárolok főleg, nem csak magamnak, hanem a környezetemnek is. Mit jelent számodra a siker? A siker nálam megfoghatatlan. Nem az amit a környezetem ítél sikernek, hanem az ami saját magam megítélése alapján egy olyan teljesítményt tudtam hozni, ami az én saját mércém alapján nagy teljesítmény és én akkor érzem magam sikeresnek ha saját magamnak tudtam teljesíteni. Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! Nem tudok úgy elaludni, ha két lámpakapcsoló más irányba néz. Azt hiszik rólam, hogy totálisan extrovertált vagyok, de nagyon erős introvertált énem van, az extrovertáltság időszakos, vannak nagyon befelé fordulós időszakaim. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? Szerintem körülbelül 20-30%. Mi az élet értelme? Család, családcentrikus vagyok. Merre tart a világ? A világ nem egy irányba tart, jó és rossz időszakok követik egymást. Hogyan választotok mentorokat? Szerintem mindenképpen hasznos, de egy mentor nem biztos, hogy végig tudja követni egy startup fejlődését. A különböző időszakokban más-más mentorok segíthetnek megoldani az akkor jellemző problémákat. Hogyan érjük el, hogy bízzanak bennünk a kliensek? Elképzelésem szerint a megbízhatóságot úgy lehet bizonyítani az ügyfél felé, ha képzeletbeli jelvényeket gyűjtesz, ezek sokszor külsőségek (pl.: díjak), de nem mindig van mögöttes háttér, viszont imponálhat a klienseknek. Mit gondolsz az AI-ról? „Sokan beszélünk róla, kevesen értjük.” Ahol adatokat kell kezelni ott előbb-utóbb meg fog jelenni. Olvass tovább! Tudj meg többet Volom Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Volom Sára A Photon platform ötlete és az első lépések Kliensek szerzése a Photonnál A Photon fejlesztése és nyitás a külpiacra Erősség alapú szervezetfejlesztés Startupok és kezdő vállalkozók nehézségei Villámkérdések: Volom Sára

Ismerd meg Belayane Najoua életútját, milyen témák érdeklik és néhány szó a tartalommarketing fontosságáról 1/4 >> Családi háttér Najoua mix családból származik, édesapja olasz származású, édesanyja pedig magyar származású. Ez nagy hatással volt a karrierjére, már gyerekkora óta érdekelték a kulturális különbségek, mind üzleti szempontból, mind pedig kulináris szempontból. Nemrég fejezte be az egyetemet, ahol nemzetközi gazdálkodást tanult. Kicsit száraz volt ez a szak számára, ezért az egyetem utolsó két évében elkezdett dolgozni újságíróként. „Ami szerintem egy nagyon jó alapot adott ahhoz, hogy később PR-ba és tartalommarketingbe lépjek át.” Jelenleg a Munch (ételmentő alkalmazás) nevű vállalkozás PR és kontaktmenedzsere. Ezen kívül alkalmanként más vállalkozásoknak is besegít PR és tartalommarketing területen. Szerelemprojekt számára az újságírás, azon belül is kedveli a társadalmi és a tabu témákat, illetve a zöld témákat. Munkák A cikkírásra midig vevő Najoua, szeret értékes tartalmakat készíteni. Most teljes állásban van a Munchnál, de ha jön egy olyan téma, ami nagyon megfogja, érdekli, akkor szívesen foglalkozik vele. Jobban szeret teljes állást vállalni és a mellé egyéb kisebb projekteket beiktatni. Tervek a jövőre nézve Szeretne még jobban specializálódni a kontent gyártásnál, illetve újabb kapukat szeretne nyitni a projektmenedzsment területén. Szeretne tovább fejlődni és tanulni és a piac változásával együtt változni a tartalomgyártás és a marketing tekintetében is. „A legnagyobb célom, hogy tudjak lépést tartani ezzel a változással.” Társadalmi problémák A szívügye az egyenlőség, az esélyegyenlőség témaköre. „Nagyon sokrétű, nagy összetett és nagyon óvatosan kell róla beszélni.” A tartalommarketing Manapság a tartalommarketing létfontosságú egy cégnek, legyen szó induló vállalkozásról, vagy évek óta működőről. „Egy fenntartható márka menedzsmentet csináljon, egy fenntartható média jelenlétet igazából. Ehhez szerintem a legjobb eszköz a tartalommarketing.” Egy cég költhet nagyon sok pénzt PR cikkekre, de ez nem eredményez fenntartható média jelenlétet és nem fogják utána proaktívan megkeresni az újságírók a vállalkozást. Ez az egyik pozitívum a tartalommarketing esetében, hogy sokkal hosszabb távon fenntartható. A másik pozitívuma, hogy sokkal könnyebben éri el a fogyasztókat, olvasókat, felhasználókat. Egy tartalom cikknél az olvasó nem arról olvas, hogy mi a szolgáltatás vagy termék ára, hanem arról, hogy miben segíti az ő életét, milyen pluszt ad más termékekhez képest. „A tartalommarketingnél sokkal több csatorna, lehetőség van, mint mondjuk a PR hirdetéseknél, vagy a fizetett hirdetéseknél, a fizetett tartalomnál.” Egy KKV alkalmazzon teljes munkaidőben tartalommarketingest? Egy belsős ember sokkal hatékonyabb, mert látja a cégen belüli folyamatokat. Ha történik valami a cégen belül, akkor fel tudja úgy dolgozni, hogy az értékes legyen az olvasók, felhasználók számára. „Én abszolút egy olyan embert választanék, aki nem csak pár cikket hoz ki évente, hanem folyamatosan jelen van a vállalkozásban és folyamatosan kíséri az útját, a belső történéseit. Ez azért is fontos, mert azt is tudni kell, hogy mit nem szabad mondani és mit szabad mondani.” Ehhez egy olyan ember kell, aki átlátja a belső folyamatokat. Mit nem szabad mondani? Például olyan projektek, amiknek a megvalósulása vagy a részletei nem biztosak, ezeket nem szabad közölni. Ha meghiúsul a projekt, akkor ennek márkaromboló hatása lehet. Többször is át kell gondolni valamit mielőtt a médiába kerül, mert az örökre fennmarad. Social media posztok és egyéb tartalmak Ha egy bizonyos szintet elér a vállalkozás, akkor nem elég egy ember a tartalmak készítésére, a különböző felületekre különböző stílusban kell média tartalmakat készíteni úgy, hogy közben a mondanivaló, a cégről és a termékeiről alkotott kép egységes legyen. A különböző social media felületek felhasználó bázisa más korosztályú és más érdeklődési körű, ezért a szöveget és a tartalmak stílusát ehhez kell igazítani, ami speciális tudást igényel. „A kommunikáció kifelé az átlátható legyen és ugyanazt kommunikáljuk csak mondjuk más stílusban!” Az Instagramnak, a Facebooknak, a Tiktoknak más a célközönsége, és ez egy újság esetén is eltérő. Olvass tovább! Tudj meg többet Belayane Najouaról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Belayane Najoua és a tartalommarketing Szövegírók kiválasztása Szövegírók árazása Értékteremtés és PR cikkek hatékonyságának mérése

Belayane Najoua véleménye a szövegírói pályáról és hasznos ötletek, tanácsok a megfelelő szövegírók kiválasztásához << 2/4 >> Szövegírói pálya Szerinte jó sorrend az, ami az ő esetében is megvalósult, hogy először újságíró volt, ezáltal megtanulta milyen egy értékes tartalom, és csak utána ismerkedett meg a PR-ral. Ezáltal megtanulta az újságírókkal és a felhasználókkal való kommunikációt. „Szerintem nagyon fontos, hogy a tartalmakat, amiket készítünk annak tényleg legyen valamilyen értéke, amit átadunk a felhasználónak, és ne csak arról szóljon, hogy a mi vállalkozásunk az mit tud vagy mit nem tud.” „Nekem az érték a kulcsszó minden tartalomnál.” A cikkírásra nagyon jó felület a saját blog, itt nem az a fő cél, hogy termékeket adjunk el, hanem az, hogy a vállalkozásról adjunk információkat, értékeket a felhasználóknak. Ez az organikus eléréseknek is kedvező, illetve a felhasználóban hűséget lehet ébreszteni a vállalkozás iránt, ezáltal nem csak egy személytelen dologról van szó. Hogyan válasszunk ki egy jó szövegírót? Lehet beugró feladatot adni az írónak például 2-3 téma alapján, melyek közül 1-et saját maga választ. Ezeket a cikkeket, amelyeket megírt olyanokkal is el kell olvastatni, akik nem kapcsolódnak szorosan a témához, és ha őket is érdekelte és olvasnának még cikkeket, akkor lehet, hogy érdemes együtt dolgozni vele. Az egyik legfontosabb dolog, ha felveszünk valakit az, hogy megbízzunk benne, mert neki látnia kell a belső folyamatokat. Ha valakit úgy veszünk fel, hogy külsős emberként tekintünk rá, akkor nem fogja tudni, hogy mi az amit nem mondhat el és mi az amit igen a vállalkozással kapcsolatban. Ha valaki nem tökéletes a tartalom generálásban az nem baj, mert abban lehet fejlődni, de a bizalom az nagyon fontos, fontosabb mint a tökéletes teljesítmény. Hogyan különbözteti meg magát a piacon? Najoua szerint fontos, hogy az író ne csak egy témában legyen otthon, hiszen az emberek sem egy témában olvasnak, hanem többen. Keresztezni kell sokszor a témákat és vannak összefüggések, amelyeket ismerni kell. „Én például nagyon szeretem keresztezni a társadalmi és az üzleti témákat.” Ezáltal olyan cikkek születhetnek, amikre nem gondolnánk. Érdemes ingoványosabb területekre is merészkedni, nem csak a megszokott sémák szerint írni. „Egyedi dolgokat kell csinálni, ami új és megfogja az embereket.” Ötletek gyűjtése Jobb, ha az egész vállalkozáson belül bárkitől jöhet ötlet nem csak magától az írótól. Több embertől több különböző nézőpont származik, ami azt eredményezi, hogy olyan ötletek is napvilágra kerülhetnek, amik az írónak nem is jutnának eszébe. „Nagyon fontos, hogy a legelső lépés az ötlet generálás mindenkitől jöhessen és utána releváns emberek döntsék el (írók), hogy ezt bevesszük, vagy nem vesszük be a content calendarba.” Melyik jobb specializálódni egy social media felületre, vagy ha az író megtanulja a felületek speciális különbségeit? Egy kisebb vállalkozásnál működhet, hogy az adott író minden platformnak a jellemzőibe beletanul, hiszen nem kell naponta posztolni. Egy nagyobb vállalkozás esetében ez már nehezebb feladat, több tartalom kell. Ebben az esetben hatékonyabb, ha mindenki egy dologra fókuszál és abban nagyon jó. „Szerintem valamiben, ha kiemelkedőt szeretnénk alkotni, akkor abba bele kell mélyedni, bele kell fektetni az energiát és nincsen olyan ember, aki mondjuk az összes marketing csatornába bele tudja azt a szükséges energiát fektetni, hogy ő legyen a legjobb.” Inkább legyen több ember kevesebb munkaidővel, de az egy adott dologra fókuszáljon és abban legyen a piacon a legjobb. Praktikai ötletek egy szövegíró kiválasztásához Ne csak az adott ember CV-jének tartalmára hagyatkozzunk, hanem vegyük figyelembe, hogy az általa megírt cikkeket megosztja e, büszke e rájuk. Legyenek saját ötletei, amivel hozzájárul a vállalkozással kapcsolatos tartalmakhoz és tudja, hogy miért dolgozna együtt a céggel. Jó szűrő lehet, ha kérünk tőle próbamunkát, amit a saját ötleteiből készít el, keretek és előre meghatározott pontok nélkül. Ezzel felmérhető, hogy mennyire bátor, mennyire kreatív. Az adott szektorban mennyire érzi magát otthon, mennyi tapasztalata, ismerete van a témában. Érdekelje az adott terület. Tudnia kell, hogy a témában melyik újság hoz le releváns cikkeket, amiből lehet információkat gyűjteni. Akár két cikket is érdemes bekérni, egyet a vállalkozással kapcsolatban és egy másikat, aminek a témáját ő választja ki és szerinte releváns a vállalkozásnak. Olvass tovább! Tudj meg többet Belayane Najouaról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Belayane Najoua és a tartalommarketing Szövegírók kiválasztása Szövegírók árazása Értékteremtés és PR cikkek hatékonyságának mérése

Belayane Najoua tanácsa a szövegíróknak, hogy hogyan árazzák be a munkájukat << 3/4 >> Hogyan keressünk munkát szövegíróként? Fontos egy tartalom készítőnek, hogy folyamatosan fejlessze magát. Ha megvan a cél, a téma, amiben el szeretne helyezkedni, akkor bátornak kell lenni és felkeresni az adott témában a médiumokat, cégeket és próbálkozni. Jó stratégia, ha a beadott önéletrajz mellett proaktívak vagyunk és készítünk releváns cikket a cég számára, amiben meg tudjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek, hogy tudunk értéket teremteni. A marketing tekintetében pedig sok freelancer összekötő oldal van már Magyarországon, ahová be lehet regisztrálni. Akár kisebb projektekkel is el lehet kezdeni az építkezést, tanulást. Később pedig ha elég anyagot gyűjtöttünk a portfóliónkba, már akár mi magunk is válogathatunk a témák és munkák között. Szövegírók árazása A cikkeknél többféle árazási módszer van, lehet karakter, szó vagy oldal. Najoua a karakter árazást használja, azon belül is karakter számok szóközök nélkül, szerinte ez a legigazságosabb. A saját munkánk beárazásához érdemes körülnézni a piacon, hogy mások mennyiért árulják ugyanazt a szolgáltatást, mint amit mi szeretnénk eladni. Másodszor érdemes kiszámolni, hogy mennyi idő egy cikk megírása, és ha teljes állásban végezné akkor mennyit keresne egy hónapban, és azt visszaosztani az időre. A vállalkozónak nem érdemes a legolcsóbb cikkírót választania, mert lehet hogy ő nem fog olyan minőségű tartalmakat készíteni. Nem érdemes ezen spórolni, mert ezek a tartalmak örökre fennmaradnak és a marketing manapság kulcstényező ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen. Profi írók árazása Az árazás attól is függ, hogy a szövegíró átadja a kész tartalmat és onnantól nem foglalkozik vele, vagy pedig be is SEO-za (kereső optimalizálja) a szöveget és fel is tölti az oldalra, ő építi be a terméket, vagyis minden megcsinál. „A legdrágább karakter 5Ft szerintem nagyjából, a feltöltéssel együtt.” Az is befolyásolja az árazást, hogy milyen összetett a cikk, például ha több interjúból áll össze, akkor drágább, mert azt több idő elkészíteni. Olvass tovább! Tudj meg többet Belayane Najouaról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Belayane Najoua és a tartalommarketing Szövegírók kiválasztása Szövegírók árazása Értékteremtés és PR cikkek hatékonyságának mérése

Belayane Najoua elmondja, hogyan találjuk meg a értékeket az olvasók számára és hogyan tudjuk mérni a PR cikkek hatékonyságát << 4/4 Hogyan találjuk meg az értéket az olvasó számára? Mindenki számára más az értékes tartalom, hiszen két ember sem egyforma ízléssel, értékrenddel rendelkezik. Ha egy adott témában már nagyon sok cikk íródott, akkor érdemes ezeket elolvasni, és találni egy új szemszöget, ahonnan még senki nem közelítette meg a problémát. „Szerintem az érték jelentheti azt, hogy valami újat adunk, vagy hogy új szemszögből közelítjük meg, illetve lehet nagyon sokszor olyan, amit a saját életében is tud kamatoztatni.” Ez lehet egy olyan módszer vagy szokás, amit bárki el tud sajátítani. Például az ételpazarlás terén sokkal átgondoltabban vásárlunk, akár megtervezett menü alapján. Ez az adott vállalkozás esetében egy kulcs dolog, hogy a megjelent tartalmak segítséget adnak az embereknek, hogyan érjék el a céljukat. PR cikkek hatékonyságának mérése Úgy lehet mérni például, hogy a cikk megjelenését követő 3 napban megfigyeljük hányan keresik fel az oldalunkat. Ha a vállalkozás egy részét érinti, például az egyik irányvonalat, akkor csak annak a konkrét szegmensnek a látogatottságát figyeljük meg. A legnehezebben a nyomtatott sajtót lehet mérni, mert az idősávok teljesen eltolódnak attól kezdve, hogy az interjút elkészítették, a lapok megjelentek még több napig, hétig kapható a lap. Itt az a fontos, hogy minél több embert minél többször kell elérni. „Van egy ilyen szabály, hogy legalább háromszor kell megjelenni egy ember előtt és akkor kezd el csak igazán gondolkozni az adott vállalkozáson.” Az újságokat nem rövidtávon érdemes mérni, hanem a hosszú távú hatásai a jelentősek. Lehet, hogy valaki csak fél év után találkozik egy bizonyos cikkel, ami elindít egy folyamatot. Hogyan juttassuk el a tartalmakat az olvasóhoz? A vállalkozásoknak érdemes több lábon állnia és utána az adott témától függően kell mérlegelni, hogy milyen felületet, csatornát használunk és azzal milyen embereket tudunk elérni. Fontos, hogy minél több csatornán ott legyünk, mert minden felület más felhasználóbázist tartalmaz, akik más tartalmakat részesítenek előnyben, de mindenhol értéket kell közvetíteni. Ha odafigyelünk a sok apró különbségre, ami jellemző a felületekre és felhasználókra, akkor egy pluszt tudunk adni a vállalkozás tartalomkészítésének. Olvass tovább! Tudj meg többet Belayane Najouaról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Belayane Najoua és a tartalommarketing Szövegírók kiválasztása Szövegírók árazása Értékteremtés és PR cikkek hatékonyságának mérése

Váradiné Diener Szilviától megtudhatsz néhány tippet, hogyan építs podcast csatornát, milyen szempontokra érdemes odafigyelni << 4/4 Tartalmak közzétételének gyakorisága Szilvia nem szeretné, hogy kötelező rendszereséggel adott napokon, adott időpontokban kelljen posztolni, már csak a családja, gyereki miatt sem. Azonban igyekszik betartani, hogy hetente-kéthetente egy videó, podcast anyag megjelenjen, illetve néha vannak spontánabb élő felvételek, amiket rövid időn belül egyeztetnek le. Blogbejegyzések tekintetében heti két-három darab, attól függően, hogy milyen témák vannak. Hírlevelet nem küldenek. A social media felületek közül a Facebookot, a Twittert, a LinkedInt, a Pinterestet és az Instagramot használják. Ezekre a felületekre rendszeresen kerülnek fel információk. Számára a legfontosabb a weboldal és csak másodlagosak a social media oldalak. Ennek érdekében a honlapot úgy alakították ki, hogy lehessen velük kommunikálni azon keresztül is. SEO optimalizálás Az utóbbi időben jutottak el oda, hogy ezzel a témakörrel foglalkozzanak. Igyekeztek a keresőoptimalizálásban jártas szakembert keresni, de sok esetben vagy nem kaptak választ, vagy túl magas árajánlat jött és olyan is volt, hogy nyolc hét elteltével sem kezdődött el a közös munka. Emiatt Szilvia úgy döntött megpróbálja megtanulni a SEO beállításokat és ezért több tanfolyamot is elvégzett, valamint már neki is kezdett saját honlapjuk kereső optimalizálását beállítani. A YouTube és a podcast csatornák kapcsán ez még nem megoldott. Hitelesség és a komfortzónák a podcast csatornán Szilvia szeret olyan témákról is beszélgetni, ami sokaknál tabu téma. „Ha valaki szeretne a podcast világába belekóstolni, akkor kezdjen el olyan emberekkel is beszélgetni, ami még nagyobb kihívás lehet számára.” Beszélgetni kell olyan emberekkel is, akikkel alap esetben teljesen más témakörben, társadalmi körben mozgunk. Ezek a beszélgetések lehetőséget biztosítanak arra, hogy bepillantsuk mások szemszögébe és kilépjünk a komfortzónánkból. Tulajdonképpen a podcast, mint műfaj nagyon is alkalmas erre a célra. Podcast készítés eszenciája Hogyan csináld: Szeresd csinálni! Légy önmagad! Csak akkor lesz jó ez a dolog, ha élvezed, amit csinálsz. Podcast készítés előnyei: Kapcsolati rendszert lehet vele építeni. Sok embert lehet megismerni, több témakör kapcsán. Más nézőpontok megismerése. Tanulni lehet a beszélgetésekből. Elgondolkodtató beszélgetések. Érdemes kipróbálni, belekezdeni az ilyen tevékenységekbe, pár alkalom után kiderül, hogy az ember szereti ezt csinálni, vagy nem neki való. Hogyan építsünk Podcast csatornát? Lépésről lépésre érdemes felépíteni a podcast csatornát. Egyrészről azért, mert nem tudhatod, hogy hosszú távon szívesen csinálnád e ezt a tevékenységet, másrészről pedig az elvégzett munka, a tapasztalatok során jössz rá, hogy miben kellene fejlődnöd technikailag vagy tudásban. Nagyszerű módszer a mérföldkövekhez kötött jutalmazás. Egy-egy elvégzett munka, vagy teljesített szint után magasabb szintű technikai eszközök beszerzése. Lépésről lépésre kell építkezni! Hogyan építsd a vállalkozásodat egy podcast csatornán keresztül? „Ne gondolkozz rajta sokat, hogy az az ötlet, ha valamit szeretnél csinálni, hogy ahhoz bármilyen módon csatlakozhat e üzlet!” Olyan témában indíts csatornát, ami érdekel és szívesen foglalkozol vele, és majd kialakul a többi. Olvass tovább! Tudj meg többet Váradiné Diener Szilviáról! Hallgasd meg a podcastet itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Váradiné Diener Szilvia: Minden Ami Külföld Pénzkeresési lehetőség tartalomgyártással Minőségi podcast tartalmak készítése Podcast csatorna építése

Gyarmati Fanni és László Miki története a családi háttértől az iskolai évekig 1/6 >> Családi háttér Fanni vállalkozó családba született, egész gyermekkorában ilyen gondolkodású emberek vették körül. Tudat alatt mindig is vállalkozónak készült, csak gyerekként még nem tudta milyen témában tevékenykedne. 10 évesen már próbálkozott limonádés standdal, de a valódi első vállalkozása a Diverzum, melyet Mikivel közösen hoztak létre. Miki a Diverzum másik alapítója, akinek családjában nem voltak korábban vállalkozók, viszont őt magát mindig is érdekelte ez a világ. 14 évesen már Steve Jobs életrajzát olvasta, az első téma, ami nagyon megfogta az Apple és Apple ökoszisztémája, elkezdett olvasni a szilícium-völgyi startup világról. „Mindig is tudtam, hogy vállalkozó szeretnék lenni, de olyan elérhetetlennek tűnt. mert nehéz volt elképzelni, hogy én valamit csinálok és azért az emberek pénz fizetnek.” (Miki) Már iskolai tanulmányai során is igyekezett olyan tevékenységeket végezni, amivel egy kis pénzt kereshetett, például az iskolaújság készítése és árulása. Mindig a projektek és az értékteremtés érdekelte. Középiskola és az egyetem időszakában startup versenyekre járt, de ekkor még nem mert önálló tevékenységbe belefogni. A Diverzum volt az első önálló tevékenysége, mellyel az is volt a célja, hogy megtanulja, hogyan kell vállalkozónak lenni. Mára már ez a vállalkozás bőven túlnőtt azon, hogy csupán csak tanulási folyamatként tekintsenek rá. „Az már biztos, hogy nem veheti el tőlünk senki azt a tudást, meg készségeket, amiket mi magunkra szedtünk az elmúlt másfél évben.” (Miki) "Egy startupper feszegeti a határokat!" Még középiskolában földrajz órán Fanni nem volt hajlandó jegyzetelni és Miki csatlakozott hozzá, ezt a közös lázadást tekintik egy olyan eseménynek, ahol közelebb kerültek egymáshoz és talán ez volt az első mérföldköve közös történetüknek. Fontosnak tartják mindketten, hogy nem jó csak keretek között gondolkodni, feszegetni kell a határokat, át kell hágni az íratlan szabályokat, ez pedig elősegíti az innovatív gondolkodást. A mentoruktól hallották ezt a kifejezést, hogy „egy startupper feszegeti a határokat”, és mindig, amikor egy merésznek tűnő lépés következne a vállalkozás életében ez a mondat visszhangzik a fejükben. Sok esetben ez jelenthet annyit, hogy olyan emberekkel vennék fel a kapcsolatot, akik náluk idősebbek és jóval tapasztaltabbak és egy rendezvényen több ember veszi körül az illetőt, ekkor bátornak kell lenni és megszólítani. Hasznos, ha az ember gondolkodásában megmarad hosszútávon is, hogy a társadalmi határokat, íratlan szabályokat és az embernek a saját határait is feszegetni kell ahhoz, hogy új dolgokat alkosson. Továbbtanulás Fanni a gimnázium után az ELTE-re ment tovább tanulni nemzetközi tanulmányok és szociológia szakokra. Úgy érezte ez a két szak vihető egymás mellett is, sok az átfedés. Lehetősége volt tanulni a világról, a társadalomról, ezek nagyon érdekelték, ettől függetlenül nem volt biztos benne, hogy az előbbi két végzettség mentén fog elhelyezkedni. Jogi és közgazdaságtani alapokat is biztosított számára az egyetem, melyeket a vállalkozásában is kamatoztathat. Miki Angliába ment a középiskola után, gazdaságot és politikát tanult. Időközben rájött, hogy a politika kevéssé, a gazdaság annál inkább érdekli. Kolumbián is volt ösztöndíjjal, Bogotában nyári egyetemen, illetve Spanyolországban Erasmuson. Angliába már nem tért vissza a covid lezárások miatt, itthon fejezte be a tanulmányait. Az iskola mellett bevállalt plusz projekteket, például gyakornokoskodott, startup versenyekre járt. Az egyetem elvégzését követően Miki Amszterdamba készült egy kurzus elvégzésére, ami végül nem valósult meg, mert addigra kezdett befutni a Diverzum és teljes mértékben azzal szeretett volna foglalkozni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Gyarmati Fanni és László Miki elmesélik honnan jött a vállalkozásuk ötlete és az elnevezése << 2/6 >> Kezdetek A Diverzum lényege, hogy a regisztrált érvényes diákigazolvánnyal rendelkező személyeknek kedvezményeket biztosítson, ennek érdekében több területen több márkával kötöttek együttműködést, mely márkák biztosítják a kedvezményeket a diákok számára. Az egyetem utolsó évében kezdték el megvalósítani a Diverzumot. Első körben egy startup versenyen vettek részt, ahol bemutatták az ötletüket és nyertek is egy díjat. Tovább vitték az ötletet a megvalósítás fázisába és kezdtek is gyűlni a felhasználók. Kezdetekben szűk költségvetés jellemezte a vállalkozást, megtakarításokból dolgoztak, minden hasznot visszaforgattak, startup rendezvényekre jártak. „Szerintem egy startup-ernek az a jó hozzáállás, hogyha szeretné a megtérülést, de tisztában van vele, hogy ez nem az elején lesz és nem is 1-2 évvel később, hanem majd a vége felé.” (Miki) Az ötlet Külföldi tanulmányik során észlelték, hogy az ottani diákoknak rengeteg kedvezmény érhető el, nem csak a közlekedésre, hanem szolgáltatásokra, termékekre is, szemben az itthoni lehetőségekkel. Ezért aztán úgy döntöttek utána járnak, hogy ez miért van így. Elég hamar kiderült, hogy nincs olyan platform, ami céges és diák oldalról is összegyűjti a kedvezményeket, illetve lehetővé teszi a diákstátusz elektronikus úton történő ellenőrzését. Ezután kérdőíveket készítettek google formok és facebook csoportok alapján diákokkal, beszélgettek cégvezetőkkel és mentorokkal. Ezen felül a startup verseny is nagy tapasztalati segítséget nyújtott az elindulásban. Bálint volt a csapatból, aki fejlesztette a platformot, bár ő nem rendelkezett webfejlesztői háttérrel. A weboldalt sikerült összehozni olyan mértékben, hogy működőképes legyen. „Ez a startup filozófia, valamit kitesz az ember és csekkolja, hogy működik e vagy, hogy van e érdeklődés a piacon.” Ez honlap még nem tudta mindig kiszolgálni az érdeklődést, mivel viszonylag hosszabb ideig tőke és befektetés nélkül kellett megvalósítaniuk az elképzeléseket. 2022 augusztusában kaptak befektetést, azóta Laci fejleszti tovább a weboldalukat. „Már nagyobb energiákat tudunk koncentrálni arra, hogy ki is tudjuk szolgálni a piaci igényeket.” Miki szerint a két legnehezebb dolog egy technológián alapuló startupban a fejlesztés és a megfelelő emberek megtalálása, bevonása és megtartása. Szerencsésnek érzik magukat, mert mindkét területen nagyszerű mentoraik vannak, ezért tapasztalt szakemberekkel tudnak együtt dolgozni. A Diverzum elnevezés A kiindulópont a diákok, mint célközönség volt, és a nekik létrehozott univerzum. A két szót összevonva jött létre a Diverzum elnevezés. Ez persze nem egy rendkívül gyors folyamat volt, több hónapos ötletelés előzte meg a megfelelő név kiválasztását. „Ez ilyen mérhetetlenül kínosan hosszú és túlgörcsölős dolog volt, de tök elégedettek vagyunk a névvel, úgyhogy végsősoron működött.” (Miki) Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Gyarmati Fanni és László Miki elárulja hogyan szereztek befektetőket, kik voltak azok, kinek mi a feladata a cégen belül és hogyan kezdték el a platformjuk fejlesztését << 4/6 >> Befektetők szerzése Az elején rendezvényekre jártak, ahol volt lehetőségük befektetőkkel találkozni. Ilyen volt például a K&H inkubáció, ahol olyan események voltak, amiket direkt azért szerveztek, hogy a startupok találkozzanak a befektetőkkel. „Oda vittük el a tulajdonképpen a pitchünket, ami nyilván az elején még nem volt olyan formában, mint amilyenben már most megvan, viszont elindultak bizonyos beszélgetések.” (Fanni) A Munch kötötte őket össze a legelső angyalbefektetőjükkel, akivel le is zárták az első kört. Összesen 3 befektetőjük volt: az első egy félig angyalbefektető volt, a második Verő Barbara, aki egy nagyon aktív mentor és angyalbefektető a magyar startup ökoszisztémában, a vezető befektetőjük pedig az MKB Fintechlab volt. A céljuk nem csak a szükséges pénz megszerzése volt, hanem a mentori, szakmai segítségre is igényt tartottak a szervezetek és üzletemberek részéről. „Ez maximálisan sikerült, tehát igazából az álomcsapat jött össze. Ez nagyon szuper és tényleg rengeteget segítenek.” (Miki) Ki mivel foglalkozik a cégen belül? Fanni foglalkozik a marketing vonallal, ő kommunikál a diákokkal és a csapaton belül is a marketing csapatért felel. Miki feladatai közé tartozik a partnerekkel való kommunikáció, az operatív vezetés és a termékfejlesztés egy része, a termékfejlesztő csapat irányítása. Van-e konkurencia? A régióban nincs hasonló platform a piacon, vannak ugyan diákkedvezményeket összegyűjtő oldalak, de nem ilyen minőségben szerepelnek, mint a Diverzum. A nemzetközi piacon vannak hasonló oldalak, de más megoldásokat alkalmaztak, mint Mikiék. A diákok ellenőrzése központi adatbázison keresztül történik, ezáltal sokkal egzaktabb, és a brendt felépítését tekintve is más oldalról közelítették meg a témát. Mikiék a vásárlást egy sokkal tudatosabb oldalról közelítették meg, vagyis nem a spórolás a lényeg, hanem a tudatos vásárlás, ezáltal egyfajta társadalmi felelősségvállalást is képviselnek. A platform építése a kezdetekben Bálint egy no code környezetben, a bubble-ban csinálta meg az oldalt, ami ellátta az alap feladatokat. Egy egyedi fejlesztésű oldal túl sok lett volna az induláshoz, ezért a kettő között tették le a voksukat, valamennyire saját fejlesztés, de nem saját platform. Ezt a weboldalt már nem használják, üzemen kívül helyezték, jelenleg már a saját fejlesztésű honlapjukon fut a Diverzum. A teljes mértékben egyedi fejlesztésű honlap lehetővé teszi a skálázást, és miután teljes mértékben stabilan helyezkednek el a magyar piacon, a külföld is cél lehet. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Gyarmati Fannitól és László Mikitől megtudhatjuk kik az alpító tagok és mekkora a csapat, valamint szó lesz a piackutatásról, a vállalkozás koncepciójáról és az első cégekről a platformon << 3/6 >> Alapító tagok és csaptépítés Az alapító tagok közül ketten Fanni és Miki vannak jelen jelenleg is a vállalkozásban. Bálint, akivel a fejlesztést elindították külföldön tanul tovább, így búcsút vettek tőle. A befektetés előtt Lilla csatlakozott hozzájuk, neki még semmit nem tudtak felajánlani a segítségéért cserébe, ennek ellenére a mai napig a csapat tagja. Azóta a befektetésnek köszönhetően bővült a csapatuk újabb tagokkal, most összesen 6-an vannak. „Végülis eljutottunk oda, hogy most már nagyjából mindent fed a csapat, amit fedni kell kompetenciában.” (Miki) Piackutatás Nem a legprofesszionálisabban végezték el a piackutatást, főleg a beszélgetésekre és a mélyinterjúkra hagyatkoztak és ezekből gyűjtöttek információkat, hogy mire van igény és milyen mértékben. A kutatás során kiderült, hogy van igény a tevékenységükre, látták a problémát, és a megoldáshoz is egyre közelebb kerültek és kerülnek is a mai napig. „Mindig lehet az adott problémára való megoldást finomítgatni, de azért a mostani irány az 80%-ban valószínűleg jó. Ezt visszaigazolják az eredmények is.” (Miki) Jelenleg van 62.000 regisztrált felhasználójuk és van körülbelül 40 márka, ami kedvezményeket biztosít a diákok számára. „Mi is egyetemisták voltunk az elején és így, hogy a saját célcsoportunkba tartoztunk bele azért mi is éreztük magát a problémát, illetve szerintem már az ötlet előtt is voltak olyan beszélgetéseink, amik utólag visszagondolva végül is ugyanezt a problémát vetették fel, hogy egyetemistaként nehéz fenntartani magunkat.” (Fanni) Amikor működött valamennyire a weboldal készítettek egy TikTok videót és egy napon belül rengetegen beregisztráltak a honlapra. Olyan sokan érkeztek, hogy az email küldő rendszer nem is tudta lekövetni a rengeteg eseményt, le is állt, ezt követően egy másik rendszert kellett összekötni a weboldallal. Összeségében nagyon pozitív volt a visszajelzés a diákok részéről, nagyobb igény mutatkozott a tevékenységükre, mint amit kezdetben ki tudtak volna szolgálni. Koncepció kialakulása Egyértelmű volt számukra, hogy affiliate marketinget fognak alkalmazni és a márkák adni is fognak kedvezményeket. A kérdés az volt, hogy adnak e nagyobb kedvezményeket a szokásosnál a diákok számára és azt hosszú távon is tudják e biztosítani? Ez nyugat Európában már jelen volt, de nem tudták, hogy figyelembe véve a magyar attitűdöt itt is megvalósítható e. A másik nehézség, hogy két oldalon kell megfelelniük, egyik oldalról a márkák szemszögéből nem mindegy hány diákot tud mozgósítani a Diverzum, a diákok oldaláról pedig több márkának a kedvezménye szükséges, hogy beregisztráljanak és használják a rendszert. „Ez a nehéz a kétoldalú piacplatformokban, hogy a tyúk-tojás probléma, amíg nincsen elég márka addig nincsen elég diák, amíg nincs elég diák addig nincs elég márka.” (Miki) Ezt a helyzetet folyamatosan mérlegelni kellett, hogy melyikre kell jobban fókuszálni, de most már kezd kialakulni az egyensúly. „Hál istennek most már azt látjuk, hogy egyik sem egy szűk keresztmetszet, mind a kettőből van bőven.” (Miki) Az elején sok energiabefektetést és problémamegoldást igényel, hogy beinduljon a gépezet és utána a két oldal gerjeszti egymást. Az első cégek a platformon Kezdetben voltak tipikus magyar cégek és nemzetköziek is. Elsőnek egy másik magyar startup cég a Munch csatlakozott, őt követték a Myprotein, About You, Orsay, Eufória, This is Ready. „Igyekeztünk mindent lefedni, tehát a kis magyar márkákat és a nagy külföldieket is, még mindig komoly fókusz ez.” (Miki) Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Gyarmati Fanni és László Miki tanácsai kezdő vállalkozóknak, mentorok és coachok akikkel együtt dolgoznak, az önismeret fontossága << 5/6 >> Tanácsok más vállalkozásoknak „Szerintem itt az a lényeg, hogy az ember saját magába és a csapatába invesztáljon és tényleg a csapat legyen fejlődőképes és elég agilis ahhoz, hogy alkalmazkodjon a körülményekhez.” (Miki) A Diverzum pont egy olyan problémára nyújt megoldást, amivel az emberek nagy része szembe néz, hogyan lehet olcsóbban vásárolni a mostani magas infláció mellett. Fontos, hogy a csapat nagyon gyorsan adaptálódjon a változó körülményekhez, ami a mai világban jellemző, ez szem előtt kell tartani a cégépítés során. Tanácsok kezdő vállalkozóknak Az ötlet ne egy olyan megoldás legyen, amihez nem tartozik valódi probléma. Ha valódi problémára megvan a megoldás, akkor a kisebb kudarcok ne tántorítsanak el, inkább építkezz belőlük. Hallgass a környezetedre is a jó tanácsokat illetően, de ne hagyd magad lebeszélni az ötletedről. Ha valaki hibát lát az ötletedben azt ne vedd a személyed elleni támadásnak, az csak az ötletedre vonatkozik. Úgy add elő a történeted az ötleteddel kapcsolatban, hogy azt mindenki könnyedén megértse. Mentorok és coachok, akikkel dolgoznak Több mentoruk és coachuk van, ez már a befektetés során is fontos szempont volt számukra. Szerencsésnek érzik magukat, mert az elejétől fogva nagyon sok segítséget, tanácsot és útmutatást kaptak a mentoraiktól az ötletük megvalósításához. „Ezek a visszajelzések főleg nálunk sokkal tapasztaltabb emberektől elképesztően hasznosak.” (Fanni) Mindketten játnak coachingra és fontosnak tartják, hogy az alapítók tudják kezelni azt a stresszt, ami a vállalkozással jár. „Ahogy nő a vállalkozás egyre extrémebb (a stressz) és ahhoz hozzá kell nőni. Az, hogy folyamatosan hozzánőjünk a saját vállalkozásunkhoz, sőt még gyorsabban is nőjünk mi személyesen és szakmailag, mint a Diverzum az nagyon fontos.” (Miki) Mennyire fontos az önismeret a businessben és az életben? „Legyen olyan önismereted, ami alapján aztán tudsz úgy fejlődni, ahogy szükséges a startup vagy a cég szempontjából.” (Fanni) Egy coach vagy egy pszichológus nagyon sokat segíthet a szakmai életünkben azáltal, hogy rávezet minket arra, hogy megismerjük saját magunkat, erősségeinket és gyengeségeinket egyaránt. Erre minden embernek szüksége lenne, persze ezt nem mindenki tartja egyformán fontosnak. A magyar kultúrában sajnos még sokan nem tekintenek erre a témakörre úgy ahogy kellene. Sokan még mindig a mentális betegségekhez kötik a pszichológus szükségességét, pedig nagyon sok élethelyzetünk van melyben egy külső, objektív szemlélő tudna segíteni, hogy átvészeljük, vagy jól döntsünk. A tudatosság, hogy önmagunkba fektessünk és fejlesszük saját képességeinket, készségeinket talán még sokak számára nem fontos, de aki foglalkozik ezzel az sokat fejlődhet mind a magánéletében, mind pedig az üzleti életben is. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz, siker, szerencse, AI, jövőbeli tervek << 6/6 Kedvenc könyv? Fanni: Rupi Kaur - The ​Sun and Her Flowers Miki: Mark Manson – The Subtle Art of Not Giving a F*ck Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Fanni: Rupi Kaur - The ​Sun and Her Flowers Miki: Marc Randolph - That Will Never Work Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Fanni: Carmine Gallo - Storytelling: A történetmesélés ereje Miki: Eric Ries - The Lean Startup Kedvenc podcasted? Fanni: Márkó és Barna Síkideg Podcast Miki: The Tim Farriss Show Podcast, Y Combinator Podcast Magyar Business Podcast Kedvenc business podcasted? Fanni: Témakörök alapján hallgatok podcasteket. Miki: The Tim Farriss Show Podcast, Y Combinator Podcast Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? Fanni: WeCrashed Miki: This IS Us (sorozat) Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? Fanni: Én is abszolút a mindennapjainkat mondanám, illetve egymást is inspiráljuk Mikivel. Miki: Engem a közeg, amiben vagyunk. A magyar startup ökoszisztéma viszonylag kicsi, mindenki ismer mindenkit, sok az esemény, a buli, és mindenki hihetetlenül tehetséges és inspiráló. Szerintem a legjobb olyan közegben inspirálódni, amivel tudsz azonosulni. Hogyan menedzseled a feszültséget? Fanni: A szokások, amik korábban is megvoltak, igyekszek a mostani pörgős mindennapokba is beilleszteni. Ezen kívül a sport rengeteget számít. Alvás, olvasás és a barátokkal töltött idő is nagyon fontos. Miki: Sokféleképpen, de elsősorban a sport és az, hogy kipihenem magam, a fiziológiai szükségletek kielégítése már sokat segít. Mi van a zsebedben, mit hordsz magadnál? Fanni: Telefonomat, mert a TikTok az a platform, ahol szakmailag és magánéletileg is kommunikálok, ezért mindig elérhető közelségben kell lennie a telefonnak. Miki: Telefon, ugyanezért. Rendezett vagy rendetlen iroda? Fanni: Nem esik nehezemre rendezetlen irodában dolgozni. Valahogy a kreativitást jobban megtalálom egy rendetlen környezetben. Az, hogy ingerek érjenek az nagyon fontos ahhoz, hogy kreatív maradhassak. Ha viszont valamire nagyon kell fókuszálni, akkor jobb a rend. Miki: Mi egy közösségi irodában építettük fel a Diverzumot, így nem nagyon van összehasonlítási alapom, hogy milyen egy rendezett iroda, de mi így nagyon jól elvagyunk. Mit jelent számodra a pénz? Fanni: Kaja. Miki: Lehetőség. Mit jelent számodra a siker? Fanni: Büszkének lenni arra, amit leteszel az asztalra. Miki: Fejlődés. Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! Fanni: Azt már mindenki tudja, hogy szeretek enni, de főzni azt kevésbé tudok. Miki: Fanni válaszolta meg: Érzékeny vagy, de a jó értelemben, és örülök neki, hogy láthatom ezt az oldaladat. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? Fanni: Amikor volt olyan pont az életemben, ahol nagyon szerencsésnek éreztem magam, olyankor mindig bejött egy lehetőség az életembe, amit igyekeztem megragadni. Miki: Szerintem a szerencse az a lehetőség találkozása a felkészültséggel. Mi az élet értelme? Fanni: Az, amit csinálsz az boldoggá tegyen. Miki: Olyasmit csinálni, ami másokra is jó hatással van, rád is, és fejlődsz is tőle. Merre tart a világ? Jelenleg erre a kérdésre minden nap más lenne a válasz. Mit gondoltok az AI-ról? „Van egy ilyen tendencia, hogy most már mindent AI-nak hívunk, ami egy bonyolultabb mechanizmus, bonyolultabb algoritmus.” (Miki) Ez ennél egy jóval összetettebb témakör. Mi a tervetek a jövőre nézve? „A Diverzumot szeretnénk minél stabilabban és minél nagyobban megvalósítani Magyarországon első sorban, illetve utána ahogy már említettük esetleg külföldre kacsintgatni.” (Fanni) Milyen világméretű problémát oldanál meg és hogyan? Fanni: A nemi egyenjogúság témájában tovább fejlődni világszinten. Miki: Egyre nehezebben tudunk egymással beszélgetni és egyre polarizáltabb sok országban a közélet. Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk újra beszélgetni egymással. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyarmati Fanniról és László Mikiről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: A Diverzum alapítói Gyarmati Fanni és László Miki A Diverzum ötlete Diverzum: első lépések a vállalkozásépítésben Diverzum: befektetők, munkamegosztás, konkurencia Diverzum: tanácsok, mentorálás, önismeret Villámkérdések: Gyarmati Fanni és László Miki

Forgács-Fábián Sára az Amigos a gyerekekért Alapítvány megálmodójáról, családi hátteréről, és az ötlet indítattásáról 1/6 >> Forgács-Fábián Sára az Amigos a gyerekekért Alapítvány megálmodója. A gyerekekkel játékosan tanulnak és pótolják a barátság hiányzó erejét. Mára az Amigos egy országos szervezetté nőtte ki magát, 5 városban 150 egyetemistával látogatnak 16 gyermekosztályt. Mi ösztönözte az alapítvány létrehozására? Sárának az indíttatása abból ered, hogy gyerekkorában ő is megtapasztalta, milyen érzés egy gyereknek, mikor korházba kerül, kiragadják a hétköznapjaiból, a megszokott közegéből. Szokatlan környezet egy korház a gyerekek számára, hiába kedvesek az orvosok, ápolónők, gondozók, attól függetlenül hiányoznak a kis barátok, az otthon. Szeretett volna orvos lenni, hogy segíthessen a gyerekeknek, de aztán más irányt vett az élete. A Corvinus pénzügy számvitel szakára iratkozott be, mivel már középiskola során nem az orvosi pályához kellő fakultációkra jelentkezett. „De a motiváció ott volt bennem, hogy segítsek azoknak a beteg gyerekeknek, akik hosszú ideig vannak korházban, merthogy én is egy voltam közülük.” Mindenki megtesz mindent azért, hogy meggyógyuljanak a gyerekek, ettől függetlenül ők „kiszakadnak a gyerekkorukból”, a megszokott életükből. Ezekből a gondolatokból született meg az ötlet, hogy barátaival bejárjanak a Tűzoltó utcai Klinikára és megnézzék hogyan tudnak segíteni a gyerekeknek. Ennek már 8 éve és akkor 10 barátjával fogott össze a nemes cél érdekében. Eleinte ez csak az önkéntességről szólt, nem volt szervezti háttér, együttműködés, szerveződés. Az Amigos kapcsán Sára egyre inkább elkezdett a szektorral foglalkozni, jelenleg PhD tanulmányai során a nonprofit szektort és az önkéntességet kutatja. Az alapítvány megalakulása A barátok barátai is csatlakoztak a kezdeményezéshez, egyre népszerűbb lett az ötlet. Ekkor fogalmazódott meg, hogy valamiféle szervezett felvétel kellene az egyetemistáknak, szükség lenne felvételi rendszerre, ez magával hozza a jelentkezési időszakot és a jelentkezőket, a túljelentkezőket. Dönteni kellett, hogy ki csatlakozzon, ezért kialakítottak egy rendszert, lettek 16-an utána 23-an, azt követően 32-en. Mikor arra került a sor, hogy Sára Amszterdamba mennyen mesterképzésre ráébredt, hogy ez már egy teljes állású munka. Az egyetem mellett órák között, után és minden szabad idejében ezzel foglalkozott. Ha külföldre akart volna menni, akkor a teljes feladatkört át kellett volna adni másnak, de nem biztos, hogy más is ilyen szerelemből végezte volna ezt a munkát és nem is várta volna el mástól. „Itt kezdett el formalizálódni, alapítvánnyá váltunk és gyűjtöttünk arra, hogy az utánpótlás és az utódlás meglehessen, amíg én tanulok.” Külföldi mesterképzését követően már 3-an dolgoztak az alapítványban. Ez a projekt annyira kinőtte magát, hogy mára már 150 önkéntes és 8 munkavállaló van, illetve már több mint 150 fő, aki egyetemistából alumni lett, tehát kikerült az egyetemről, munkavállaló lett és átadta a helyét más diákoknak. „Ahogyan szoktuk mondani egy Amigo örökre Amigo, csak lehet, hogy már nem aktív tag, átadja a helyét újabb egyetemistáknak, fiataloknak, bölcsebb tapasztaltabb alumnusként segít minket.” Ezáltal már több mint 300 fős az a közösség, ami kialakult az elmúlt évek során. Családi háttér Sárát a szülei mindig arra bíztatták, hogy azt csinálja, ami motiválja, inspirálja. Édesapja sokáig dolgozott nonprofit szektorban, alapító tagja volt egy szervezetnek, ahol 700 fős közösséget hoztak létre. Mindkét szülője dolgozott kisvállalkozásban, nem tulajdonosként, hanem pénzügyi vonalon, ezért látták milyen felépíteni valamit a semmiből. A családi háttér, a bíztatás mindig is megvolt, kezdetben nem arra indult el, ami passzolt volna hozzá, de végül egy alapítvány megteremtéséig és működtetéséig vezetett az útja. Ettől az úttévesztéstől függetlenül jelenleg ügyvezetői feladatokat kell ellátni, aminek része a pénzügyi vonal is, ezért tulajdonképpen nagy hasznára válnak az egyetemi tanulmányok. Másképp döntött volna egy önismereti teszt birtokában? 18 évesen még nem igazán tudja az ember, hogy mit szeretne és mi a jó neki. Ezután következik még csak az a néhány év, amíg tapasztalatokat gyűjt az ember fiatal felnőttként és jobb esetben rájön, hogy mit szeretne csinálni, mit vár az élettől, merre mennyen. Sára esetében is a tévesnek tűnő pálya végül hasznára válik a mai napig. Attól függetlenül, hogy kiválasztunk egy-két szakot az egyetemen még dönthetünk másként az út során. Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Forgács-Fábián Sárától megtudhatjuk, hogyan indult az Amigos Alapítvány szervezetének felépítése, mik voltak az alapok és jelenleg hogyan gazdálkodnak << 2/6 >> Kezdetek „Azt gondolom, hogy eleinte ez egy felnőttes játék volt és a kulcs az az volt, hogy ez miért tudott tovább fejlődni, hogy végtelenül komolyan vettük.” Egy szimulációként gondoltak arra, hogy egyetemistaként összeültek és ötleteltek, hogy vegyenek be újabb embereket a csapatba, szabályokat kellett alkotni, alapelveket kellett lefektetni, átgondoltak minden egyes lépést. „Strukturáltan átgondoltunk minden egyes lépést és gyakorlatilag ilyen felnőtteset játszottunk, hogy komolyan vettük.” Ez a szemlélet azóta is jellemzi az alapítvány működését, habár a szervezet fejlődésével sok mindent újra kell gondolni, átszervezni és aktualizálni, az alapelvek azért megmaradtak. Sára úgy véli rengeteget számít a szervezet fejlődésében és az akadályok legyőzésében, hogy már kezdetektől nem csak egy baráti társaságként kezdték, hanem komoly irányelveik voltak és lefektették az alapokat. Akkoriban nagyon új kihívás volt számukra egyetemistaként az Amigos, élvezték, hogy a tanultakat fel tudják használni a gyakorlatban, izgalmas volt, egy „komoly játék”. Az Alapítvány működése, gazdálkodása Eleinte még a saját zsebpénzükből finanszírozták a tevékenységüket. Vásároltak bögréket, tollakat, időt és energiát szántak rá, lelkesek voltak. Amikor Alapítvánnyá váltak a törvény adta lehetőségek miatt adományokat fogadhattak magánszemélyektől, cégektől vagy akár pályázatok útján. Innentől kezdve ezekből az összegekből gazdálkodnak az alapító okiratban foglalt misszió és cél szerint. Lehetőség lenne még saját szolgáltatási láb létrehozása, mely még önállóbbá tenné a szervezetet, ezzel egyelőre még nem rendelkeznek. Mivel társadalmi vállalkozásról van szó ezért nemzetközileg is sokak által vitatott, de támogatott módszer is, hogy saját szolgáltatással önálóbb legyen egy alapítványi szervezet. A saját weboldalukon https://amigos.hu/ keresztül is lehetősége van bárkinek pénzbeli adományt eljuttatni egy egyszerű, pár adatot igénylő metóduson keresztül. Az adomány lehet bármilyen kicsi, akár havonta egy kávé ára is rengeteget segíthet. „Azt gondolom, hogy tényleg ez az első számú kulcsa a fenntarthatóságnak hogyha tudjuk sok kicsi sokra megy alapon számíthatunk rá.” Emellett sok céges partnerséget igyekeznek kialakítani. Ezekből a forrásokból tudnak gazdálkodni. A pénzt 3 fő tevékenységre fordítják: 1. Működés, korházi működésre szánt kiadások: legyenek a korházban játékok, társasjátékok, direkt ajándékok a gyerekeknek, indirekt folyamatok működtetése (az egyetemista be tudjon menni a korházba segíteni), legyen gyermekvédelmi protokoll és annak működtetésére ember. 2. Önkéntesek: „Az önkéntes az első számú értékünk, ha nincsenek Amigók nincsen Amigos.”; sokat költenek az önkétesekre, az ő képzésükre, felvételükre, közösség összetartásra; „Nem kapnak fizetést a munkájukért, viszont megbecsülést igen.” (Például a szervezet születésnapjára amigosos zoknit kaptak ajándékba.) 3. Szervezet fenntartása: vannak kollégák akik a korházi látogatásokat szervezik, vannak közösségszervezők, adományszervező munkatárs, könyvelés, gazdálkodásért felelős munkatárs, kommunikáció, projektmenedzserek, ügyvezető (Sára). Ők alkotják a csapatot. Nagyon fontos számukra az átláthatóság. Minden önkéntes számára elérhető az összes számlájuk és kérdezhetnek is nyugodtan, hogy mennyi pénzt mire költenek. „Fontos az, hogy beszéljünk arról hogyha átláthatóan működik egy szervezet akkor hogyan működik és mik azok a nem egyértelmű költségek, amik a nap végén a célt szolgálják.” Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Forgács-Fábián Sára elmondja mik a kihívások egy alapítvány vezetésében; miért fontos, hogy pótolható legyen mindenki, és hogyan dolgoznak együtt a korházakkal << 3/6 >> Milyen kihívásokkal kell szembenézni az Alapítvány vezetésénél? „A forrásteremtés az mindig egy kihívás.” Ennek ellenére nonprofit szervezetként tervezni kell bátran, kommunikálni kell másoknak a tervekről, és bízni kell abban, hogy melléjük állnak az emberek és előteremtik a kellő mennyiségű anyagi vagy tárgyi forrást. „Az ügybe vetett hit, ami a legfontosabb.” Emellett meg kell találni a megfelelő kollégákat, akik segítik a szervezet tevékenységét. Ez sem könnyű feladat, mert alkalmasnak kell lenni a pozícióra, hinnie kell a tevékenységükben, nem valószínű, hogy olyan szintű fizetést kaphat, mint egy forprofit szervezet dolgozója. Ez sokszor elvi és etikai dilemma, hiszen egy nonprofit szervezet dolgozójának is ugyan olyan anyagi szükségletei vannak, mint másnak. Megtalálni az egyensúlyt a rengeteg hely között, ahol elfér a segítség nehéz feladat. A gyerekek boldogsága mellett sok minden más is felmerül, egy lyukas zokni, vagy a szülő elveszti az állását, vagy valamilyen eszközre nincs pénze a családnak. Ha viszont túl sok dologra fókuszál az alapítvány, akkor egy adott dologban, lásd mosolyt csalni a lehető legtöbb gyerek arcára, nem biztos, hogy a legjobban tud teljesíteni. „Ha szétszóródunk, akkor nem tudunk egy dolgot se jól csinálni, de közben van egy iszonyú nyomás arra, hogy a lehető legtöbbet megtegyük egy-egy családért. Ennek az összesége azt gondolom, hogy ez a legnagyobb kihívás ebben embernek maradni, de közben egy stratégiát követni.” Mindenki pótolható Sárának az egyik legfontosabb szempont a szervezet felépítésében, hogy mindenki pótolható legyen és főleg Ő maga. „Nagyon sok szervezetnek az alapító a halála.” Sokat dolgozik azon, hogy pótólható legyen és ennek érdeképen középvezetői réteget, struktúrákat építsenek. Az önkénteseknél is már a kezdetektől fogva mindenki pótolható legyen, betegség vagy egyéb okok miatt mindig legyen tartalék ember, aki bevethető. A kollégáknak mindent dokumentálniuk kell annak érdekében, ha új munkatárs érkeznek, akkor a dokumentumot elolvasva folytatni tudja a megkezdett munkát, a feladatkört. „Fontos elfogadnunk, hogy mindenki pótolható és azért dolgoznunk, hogy pótolhatóak legyünk.” Az Amigos nem a dolgozókért van, hanem a gyerekekért, ezért az a fő cél, hogy a szervezet minél tovább működjön, attól függetlenül, hogy kik dolgoznak benne. „Én egy mellékszereplő vagyok remélhetőleg.” Hogy dolgoznak együtt a korházakkal és a munkatársakkal? Minden korház esetében más az, akivel együtt dolgoznak. Általában a korház megbíz egy kapcsolattartót, akivel aztán az Amigos kommunikálni tud, ez lehet nővér, pszichológus, szociális munkás stb. „Mivel mi délután járunk a korházba kevés kapcsolatunk van az orvosokkal, akik délelőtt vizitelnek, sokkal inkább a nővérekkel és a többiekkel, akik ennek a nagy csapatnak, hogy a gyerek meggyógyuljon egy apró eleme az Amigos. Rengeteg más sokkal nagyobb szereplő van és mi ezt a kis apró űrt töltjük be.” Vannak Szenior Amigók is, akik tulajdonképpen tanácsadók. Azok tartoznak ide felkéréses alapon, akik már nem egyetemisták, de bennük van a segítés utáni vágy. Vannak köztük, akik a pedagógiában, kapcsolatteremtésben, bizniszben, vagy az orvoslás, a korház oldaláról tanácsadói szerepben segítik az Amigos munkáját. Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Forgács-Fábián Sárától megtudhatjuk mik a tervek a jövőre nézve, milyen tanácsokat adna egy alapítvány megálmodójának, nehéz e adományozókat szerezni, hogyan történik a marketing << 5/6 >> Tervek a jövőre nézve Mindenképpen cél a terjeszkedés és a skálázása az Amigosnak. „A missziónk nem az Amigók jóléte, az egy nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy elérjük azt, hogy a gyerekek boldogok legyenek. Ha boldog az Amigó, boldog lesz a gyerek. De ezen nem fordulhatunk át. Mindig az első az az, hogy a gyerekek mellett ott legyünk, úgyhogy a terjeszkedés és a növekedés a cél.” Tanácsok leendő alapítvány megálmodóknak Állj neki és csináld! Elengedhetetlen, hogy bízzunk az emberekben. Még akkor is ha nagyot lehet csalódni, mert ha felhatalmazzuk őket, akkor sokkal többre képesek, mint amit gondolunk róluk. Mindig gondolkodjunk precedensben. „Sose személyekben, hanem mindig olyan emberséges precedensekben, ami jó a szervezetnek és jó a személynek. Emberségesnek kell lenni és fontos látni, hogy mi van a döntés mögött az embernél, de kivitelezésnek még soha nem volt jó vége.” Ez a fentarthatóság egyik fontos pillére. „Higgy magadban és abban amiért dolgozol! Mert ha te nem hiszel, akkor más biztos, hogy nem fog.” Adományozók szerzése Az első pár adományozó megszerzése még nem nehéz, általában ez a közvetlen környezet, a család a barátok, ismerősök. Onnantól lesz nehezebb, amikor ki kell lépni a való világba és idegeneket kell meggyőzni, hogy segítsenek. Ebben a social media platformok voltak a segítségükre, illetve az, hogy ekkora már nagy közösségben voltak és sokan. „Ha sok hiteles ember mesél egy ügyről, akkor az előbb utóbb elér az idegenekhez is.” Marketing kiépítése Már az elejétől kezdve fontos volt számukra, hogy minden eseményről posztoljanak, minden dokumentáljanak. Belülről ez azért fontos, hogy átlátható legyen a szervezet, kívülről pedig büszke volt Sára az elért eredményekre, tevékenységekre, az emberekre, akik segítenek. Mi az, ami megkülönbözteti őket más alapítványoktól? Az egyik védjegyük a zöld pulóver, amit minden Amigó fél év önkéntesség után kaphat meg, és ki kell érdemelni. „Büszkén viselik az Amigók és nagyon-nagyon vigyáznak rá.” A pulóver több mindet jelképez, például azt, hogy az emberek a fontosak és az, hogy őket megbecsüljék. Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Forgács-Fábián Sára elmondja hogyan viszonyulnak a szülők az Amigókhoz, mik a feladatai az Amigóknak, és vannak e példaképei << 4/6 >> Szülők hozzáállása Első körben már az egy szűrő, hogy a korházba beengedik e az Amigos csapatát, ez már egyfokú bizalom. Első foglalkozáson általában még nem hagyják ott a szülők a gyermeküket az Amigóval, oldalról figyelik az eseményeket. Aztán ahogy erősödik a bizalom már örülnek, hogy jó kezekben van a gyermekük és felszabadul egy kis idejük, hogy elintézzenek egy-két dolgot, vagy csak megigyanak egy kávét nyugodtan. „Van olyan is, hogy a foglalkozás után a szülő és az Amigó beszélget és valaki aki nem korházi dolgozó, már felnőtt, úgymond egy lehetőség a szülőnek egy kis társalgásra, felnőtt beszélgetésre, nem orvosszakmai szempontból.” Rajtuk kívül is rengeteg szereplő van, aki segíti a gyerekek gyógyulását például a bohóc doktorok, a korház suli, a Mosoly alapítvány, a gyógytornászok, a gyógypedagógusok, a korház-pedagógusok stb. „Ez egy nagy csapatmunka!” Milyen feladatokat látnak el az Amigók? Az Amigók azok az önkéntes egyetemisták, akik kapcsolatban állnak az Alapítvánnyal és ők foglalkoznak a gyerekekkel. „Minden bevetés más és más. Bevetésnek hívjuk, mert fogunk egy nagy dobozt, ami tele van kicsi gyerektől az érettségizőig rengeteg játékkal. Alapvetően a nyelvtanulásra igyekszünk fókuszálni, játékkal, kézműveskedéssel kiegészítve.” A kórterembe belépve több opció is fennáll, van akit már hazaengedtek, van akit ismernek már vagy még nem. Abban a pillanatban kell készen állni, hogy mindenkit neki megfelelően segítsenek. Lehet egy kétéves karon ülőt kell egy kicsit dajkálni, de az is lehet, hogy valaki el van maradva a leckével a suliban, vagy vizsgára készül az adott gyerek. Rögtön reagálni kell az Amigónak és kitalálni a megfelelő segítséget a gyerekek számára. Az Amigók feladata az is, hogy tájékoztassák a következő napon érkező társukat a gyerekekről, mert lehet olyan terület például adott nyelv, amiben a másik Amigó tud majd segíteni, és össze is kell kötni a megfelelő gyerekkel. „Szóval egy ilyen nagyon spontán működés, ami első sorban a bizalomra épül.” Példaképek a szakmában, más szervezetek Sárának egy nagy mix van a fejében, jellemző rá, hogy folyamatosan kérdez nem csak nonprofit, de forprofit cégek működéséről is. Vannak mentorai és tanácsadói, akiket megkérdez akár csapatépítésben, stratégiai lépésekben. Ha az adott szervezetnél, vagy cégnél vannak hasznos elemek, amiket át tud emelni a saját működésükbe, akkor azokat alkalmazza, ami nem hasznos azt elveti. „Azt gondolom, hogy ez a folyamatos kíváncsiság és visszajelzés kérése az az, ami elsősorban tud segíteni abban, hogy legyen valami támpont.” Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz, siker, szerencse << 6/6 Kedvenc könyv? Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Simon Sinek: Végtelen játék Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Simon Sinek: Végtelen játék Kedvenc podcasted? Márkó és Barna síkideg Podcast Kedvenc business podcasted? Magyar Business Podcast Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? Sorozatokat szoktam nézni. Sally Rooney könyveket olvasok egymás után, most éppen a Normális embereket. Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? A nemzetközi terjeszkedés előkészítése. Hogyan menedzseled a feszültséget? A horgolás által. Mi van a zsebedben, mit hordsz magadnál? Maszk és telefon. Rendezett vagy rendetlen iroda? Rendetlen, de van egy kollégám, akit megbíztam azzal, hogy rendezett legyen. Mit jelent számodra a pénz? Szabadságot. Mit jelent számodra a siker? Egy ilyen lebegő, eufórikus érzést. Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! Hátha nem tudja senki, vagy nagyon kevesen tudják, akkor az azért van mert még nem mondtam el. Úgyhogy itt sem fogom. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? Mit nevezünk szerencsének? Én katolikus vagyok és sokkal inkább hiszek az Istenben, vagy az égiekben, úgyhogy én azt mondanám 50-50% fönt és lent. Mi az élet értelme? Erre mondja Hunder, hogy az élet olyan mintha a színész próba nélkül játszaná a színdarabot, vagy a főpróbát és sose tudod, hogy mi lenne, ha máshogy döntöttél volna. Van egy hedonista énem, hogy élvezzük és éljünk, a másik részem azt mondja tegyél jót és szolgálj másokat. A kettő együtt, te is jól vagy és mások is, abból gond nem lehet. Olvass tovább! Tudj meg többet Forgács-Fábián Sáráról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Forgács-Fábián Sára az Amigos alapítvány alapítója Az Amigos Alapítvány szervezeti felépítése Amigos: kihívások, munkatársak Amigos: szülői hozzáállás, az Amigók feladatai, példaképek Amigos: tervek, tanácsok, adományozók, marketing Villámkérdések: Forgács-Fábián Sára

Gyulay Tibor miért alapította a BME Management Szakkollégiumot, út a gépészmérnöki végzettségtől a tudásmenedzsment tréningekig 1/6 >> Gyulay Tibor Tibor gépészmérnöki és gazdasági mérnöki végzettséggel rendelkezik. 10 évig oktatott a BME-n gazdasági, vezetési ismereteket. Ebben az időszakban alapította meg a BME Management Szakkollégiumot. Ekkor kezdett el tréningekkel foglalkozni; többek között időgazdálkodás, kommunikáció, projektmenedzsment, együttműködés témakörökben tartott programokat. Úttörők voltak az outdoor tréningekben is. Hamar felismerte, hogy a készségfejlesztő programoknak csak akkor van értelme, ha valamilyen szervezeti változással összhangban valósítják meg őket. Az új fókuszba a szervezetfejlesztés került, ehhez pedig hazai és külföldi tanácsadó képzéseken fejlesztette kompetenciáit. Körülbelül 15 éve találkozott a tudásmenedzsment fogalmával és témakörével, ez felkeltette a figyelmét. Brit szakmai partnerükkel (Knoco Ltd.) karöltve hamar a hazai tanácsadói piac meghatározó szereplőjévé váltak. Hazai projektek, melyekben részt vett: Magyar Televízió, Paksi Atomerőmű, ELMŰ/ÉMÁSZ, OTP stb. Nemzetközi projekt: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Kezdetek Gyulay Tibor gépészmérnökként végzett, kevés időt töltött ebben a szakmában a piacon. Egy éves textil gépészmérnöki tevékenység után visszakerült a Műszaki Egyetemre, ott elvégzett egy gazdasági-mérnöki kurzust és elkezdett oktatni szervezés, vezetés, gazdaságtan tárgyakat. Az oktatás közben találkozott azzal a lehetőséggel, hogy alapíthatnak egy szakkollégiumot a Műszaki Egyetemen. Akkoriban indultak ország szerte a szakkollégiumok. „Mi kezdettől fogva úgy döntöttünk, hogy mi nem politika alapú szakkollégiumot hozunk létre, hanem kifejezetten szakmait és ez a szakmai fókusz a menedzsment volt.” A mai napig működik ez a közösség, most ünnepli a 36-dik születésnapját. Ennek az az oka, hogy hamar rájöttek a mérnökök, hogy legtöbbjük inkább vezető beosztásban fog dolgozni és kevesebbet találkozik a műszaki problémákkal. A Műszaki Egyetem alapképzése viszont csak kis mértékben közelíti meg a vállalatvezetéssel kapcsolatos témakört. A közösségbe kezdtek el Tiborék képzéseket behozni a témakör kapcsán. „Nagyon megtetszett nekem az a műfaj, ami a viselkedésfejlesztésről, a készségek fejlesztéséről szólt és elkezdtem ebben a műfajban aztán önállóan is tevékenykedni és egy idő után ez vált a fő tevékenységemmé.” Ez alapján elmondható, hogy több mint 30 éve egyének, csoportok, szervezetek fejlesztésével foglalkozik különböző formában. Volt már coach, tréner, szervezetfejlesztési tanácsadó. Sok különböző képzésen vett részt, ahol gyarapította meglévő tudását, és most ezt igyekszik átadni másoknak. Színes érdeklődés Tibor személyiségéből fakad, hogy szeret széleskörűen gondolkodni, vizsgálódni a világban, ezért ha szembejött egy lehetőség azt igyekezte kihasználni. „Igyekeztem egy-egy dologban a legjobb lenni, vagy az első lenni Magyaroroszágon, és ez hál istennek elég sok területen sikerült.” Mire fókuszáltak az elején a szakkollégiumban? Itt nagyon sok tudás felhalmozódott és szerettek volna a hallgatóknak olyan lehetőséget biztosítani, hogy ki is próbálhassák magukat, ezért elkezdtek ügyfeleket keresni. „Az első ilyen közös vállalkozás volt a szakkollégium részéről, hogy vezetőképzőket tartottunk cégeknek.” Az első ügyfelük a Taurus Gumiipari Vállalat volt, ahol a pályakezdő diákoknak menedzsment kurzusokat szerveztek, amiknek az előadói részben a Szakkollégium hallgatói voltak. Innentől kezdve egyre több mindent kínáltak a piacon és ahogy Tibor haladt előre a képzésében ő is ennek megfelelően sok mindent kínált a piacon. Az első üzletileg is értékelhető tevékenység egy időgazdálkodási tréning volt. Első magyar időgazdálkodási trénerként tartott kétnapos programokat főleg vezetőknek, de bárki részt vehetett rajta. Ehhez jöttek további készségfejlesztő programok. „Aztán rájöttem, hogy önmagában egy készségfejlesztő program egy szervezet számára csak akkor értékes, hogyha ez beágyazódik a szervezeti folyamatokba, hogyha emellett fejlesztjük a szervezetnek a működését, a szervezetnek a szerkezetét, a kultúráját.” Ezek a tényezők oda vezettek, hogy egyre komplexebb programokat kínáltak például stratégiai menedzsment kérdéseket felölelő, szervezeti kultúra fejlesztést felölelő témák, illetve voltak benne csapatépítő jellegű kihívások és programok, melyeknek célja az volt, hogy tudjanak együtt dolgozni a szervezet tagjai. 1986-ban alakult a menedzsment szakkollégium, 1988-tól elkezdték értékesíteni a piacon a különböző kisebb programokat, 1990-től pedig már tartott céges programokat egy vállalkozás keretein belül, melynek neve Poziteam volt. „Nem véletlenül, mert a pozitív gondolkodást szerettük volna terjeszteni és mindig teamekben, a team szinergiákban gondolkodtunk, ennek a fejlesztését is célul tűztük ki, így lett a név a Poziteam.” A Poziteam elnevezést nem is olyan régen cserélték le KM Expert-re, mert a mostani fókusz a tudásmenedzsmenten van. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibor elmondja mi az a tudásmenedzsment, miért fontos, és mekkora vállalkozásoknak érdemes foglalkoznia vele << 2/6 >> A tudásmenedzsment Történeti példa: A paksi atomerőműben dolgoztak Tiborék, ahol sokféle készségfejlesztő programot valósítottak meg. Az ottani kapcsolattartójuk a 90-es évek vége felé mutatott nekik egy dokumentumot, amit a nemzetközi atomenergia ügynökség küldött a paksi atomerőmű oktatási főosztályának, mely egy figyelmeztetés volt és az állt benne, hogy vigyázzanak, mert Amerikában erőműveket kellett bezárni amiatt, hogy egy generáció egyszerre öregedett meg és ment nyugdíjba, azok akik az erőmű működtetéséért voltak felelősek, ezért nehézségekbe ütközött a további működtetés. A tudásbeli hiány okozta a problémákat. Ez egy veszélyes iparág, nem merték vállalni a további működtetést, megfelelő tudás hiányába, ezért időszakosan bezártak az erőművek. A felhívás célja az volt, hogy a működő nukleáris intézmények kezdjenek el időben gondoskodni arról, hogy a tudás ne vesszen el, átörökíthető legyen az új generációknak és időben építsék fel az új kompetenciákat. Ekkor ismerkedtek meg Tiborék a tudásmenedzsment fogalmával és azzal, hogy 2 mozgatórugója van, amiért szükséges ezzel foglalkozni. A tudásmenedzsment 2 fő hajtóereje: 1. A tudásvesztés kockázatának csökkentése: az előbbi történet egy jó példa erre. „Az egyik ilyen mozgatórugója a tudásmenedzsmentnek, hogy vigyázzunk arra, hogy működőképes maradjon a szervezet, a vállalkozás, mert hogyha a tudás elveszik a szervezetből, akkor a folyamatok nem fognak működni.” 2. Hatékonyságnövelés Példa: Az olajiparban nagy volumenű dolgok történnek, ha egy folyamatelemet egy kicsit hatékonyabbá tudnak tenni, az az olajárban gallononként csak egy-egy centet jelenthet, de a kitermelt és forgalmazott mennyiséget tekintve hatalmas összegekről van szó. „Kiderült, hogy a hatékonyság érdekében érdemes folyamatosan a saját tudásunkat fejleszteni és a dolgozók tudását is naprakészen tartani, és folyamatosan ezt a tudástőkét növelni.” „A tudásmenedzsment az azzal foglalkozik, hogy biztosítsa a szervezet minden tagja számára, hogy amikor szüksége van egy tudás elemre az akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor neki szüksége van, és olyan formában, amit ő tud hasznosítani, és ez ne csak ma legyen így, hanem holnap is, meg holnapután is, meg hosszú távon.” A tudásmenedzsment fő feladata, hogy a termelési értékteremtő folyamatokat folyamatosan kiszolgálja a szükséges tudásokkal. A tudásmenedzsmenttel mekkora vállalkozásnak érdemes foglalkozni? „Már minden egyes embernek kell gazdálkodni a saját tudásával.” Tiborék időmenedzsmenttel kezdtek el foglalkozni még az elején, akkor még nem ismerték a tudásmenedzsment fogalmát, de már akkor azt tanították, hogy a hatékonyságukat, ami az idő jó kihasználását jelenti a tudásuk rendszerezésével kell kezdeni. „Ahhoz, hogy te gyorsan meghozzál egy döntést, ahhoz hogy te jól megcsinálj egy feladatot, ahhoz kéznél kell lennie a tudásodnak. Ez egy emberre ugyanúgy igaz, mint egy kis csoportra, vagy egy nagy cégre.” Ami különbséget észre vettek, hogy a kis szervezeteknél nincs erre megfelelő apparátus, szokásjog és azt gondolják, hogy nincs idő a tudás rendszerezésére, összegyűjtésére egy tudásbázisban és napi szintű frissítésére. Pedig erre időt kellene szánni, mert ha keresni kell valamit visszamenőleg az ugyanúgy sok időt vehet igénybe. „Itt látjuk mennyi veszteségforrás adódik abból, hogy ha nem megfelelően kezeljük a tudásunkat. A tudás keresésére rengeteg energiát és időt fordítunk, ha ennek a töredékét a tudás rendszerezésére fordítanánk, akkor megspórolhatnánk ennek jó részét.” Ez rövid távú befektetés és majd csak hosszú távon fog megtérülni, ami a kisvállalkozások esetében mivel ritkán dolgoznak előre, inkább reagálnak rövid távon az eseményekre, nem jellemző. Nem feltétlen teremtik meg ezek a kis cégek a feltételeket, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek, illetve az ő esetükben a tanulás is spontán módon zajlik. Nagyvállalatok esetében sokkal rövidebb idő alatt jutnak el egy folyamatnál arra a szintre, hogy hatékony legyen, ezáltal pénzt, időt és energiát tudnak megspórolni. „Én azt mondom, hogy nem létszámkorlátos ez a dolog, hanem inkább tudatosság kérdése, hogy mennyire ismerjük fel, hogy ezzel foglalkoznunk kell és érdemes is.” „Üzleti józan érdekünk, hogy a tudásunkkal gazdálkodjunk.” Korábban főleg nagyvállalatokkal foglalkoztak Tiborék, de ma már egyre több kis- és középvállalkozással dolgoznak együtt. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibortól megtudhatjuk hogyan kell beépíteni a tudásmenedzsmentet a vállalkozásba << 3/6 >> Tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba „Elmondhatjuk azt, hogy a tudásmenedzsment az minden üzleti tevékenységnél jelen van.” Nem is az szokott a fő szempont lenni, hogy a tudásmenedzsmentet bevezessék a vállalkozásba, hanem a meglévő folyamatokat hatékonyabbá kell tenni, amik az értéket termelik. Itt meg kell keresni hol vannak a veszteségforrások, a veszélyes pontok és ha használjuk a tudásmenedzsment eszköztárát, akkor nagyon hatékonyan tudunk változtatni ezeken a tényezőkön. Például, ha van egy dolgozó a szervezeten belül, aki kevésbé hatékony a többi alkalmazotthoz képest, akik ugyanazt a munkát végzik el, meg kell keresni, hogy hol van a probléma. A probléma lehet motivációs jellegű, tudás miatti, vagy kompetencia hiánya okozza. Egy feladat elvégzéséhez 3 dolgot kell tudni: Mik a feladat lépései, mit kell csinálnom? Hogyan kell ezt csinálnom? Hogyan kell jól csinálnom? A harmadik lépés esetében nagyon fontos a rutin, a tapasztalat, milyen módszereket trükköket alkalmaz az, aki évek óta ezt csinálja, hogy hatékony legyen. És jó lenne, ha egy új dolgozó sokkal gyorsabban sajátítaná el ezeket a fogásokat. Erre több módszer is jó lehet: mentort rendelünk hozzá, tapasztalt munkatárs mellé tesszük (el kell lesnie a dolgokat, figyelnie, kérdeznie kell), vagy nagyon jó betanulási anyagot készítünk el. Ha készítünk egy anyagot, ami megfelelően felkészíti az új munkatársat a munkájára, azt többszörösen fel tudjuk használni, ezért fontos jó helyen tárolni, készíteni kell egy tudástárat. A tudástár nem csak az új belépőknek hasznos, hanem a régebbi dolgozók is egymás hatékonyságát megfigyelhetik és ha nem megfelelő gyakorlatot követnek, akkor lesz példa, hogy hogyan tudnak változtatni a munkafolyamaton, hogy az még eredményesebb legyen. El kell kezdeni építeni egy tudásbázist, ami biztosítja azt, hogy mindig megtaláljuk a megfelelő információkat, tudjuk azt, hogy aktuális e még az a tudáselem, és ha már nem jó, akkor hogy tudom jelezni, hogy változtatni kellene. „Lépésről lépésre haladunk, kis lépésekkel és a józan paraszti ész használatával építjük a tudásmenedzsment rendszerünket.” A hatékonyságra rövid időn belül szükség van, ezért a korábbi gondolkodásukon változtattak Tiborék. „Nem tudásmenedzsmentet vezetünk be, hanem megtaláljuk azokat a szervezeti lehetőségeket, problémákat, amit tudásmenedzsment eszköztárral jobban meg lehet oldani, mint hagyományosan.” Példa: Egy szervezetben nagy a fluktuáció, ez alap esetben HR probléma lenne, de tudásmenedzsment alapú megoldásokat is alkalmazhatunk ebben az esetben. Nem mindegy, hogy a távozó dolgozó mekkora tudást visz magával. Egy tudásmenedzsment megoldás, ha megkeressük a kulcsembereket és stratégiát dolgozunk ki az ő megtartásukra a tudásukkal együtt. Mivel nem tarthatom meg örökre a kulcsembert ezért el kell kezdeni az ő tudását betáplálni a szervezeti tudástárba. Így csökkenthető az a kockázat és veszteség, amivel egy ember távozása jár egy szervezet működésében. Ekképpen kezelhető egy probléma a tudásmenedzsment szemszögéből. Úgy is megoldható a fluktuáció problémája, hogy kidolgozunk egy olyan onboarding (betanulási) folyamatot, ami rövidebb idő alatt juttatja el az új alkalmazottat arra tudásbeli szintre, hogy termelőképes legyen. A tudásmenedzsmentet felépítése a vállalkozásban példán keresztül Szoftveres cégbe új munkatárs érkezik, ki volt találva folyamat szerint, hogy milyen munkakörben kik végzik az ő betanítását. De ez a tanítási folyamat nagy megterhelést jelent a szenior programozóknak, mert sok időt vesz igénybe (több hét-hónap) és a próbaidőszak leteltével nem biztos, hogy ott marad a munkavállaló. Ha nem marad, akkor jön egy újabb ember és újra kezdődik a betanítás folyamata. Erre a problémára egy lehetséges megoldást találtak ki. Rögzítették a betanítás folyamatát videó formájában, amit aztán többrétűen is fel tudnak használni. Egyrészt az utána következő új alkalmazottakat már ennek segítségével taníthatják be. A régebbi dolgozóknak is elérhetővé tették az anyagokat, ezáltal azok folyamatosan frissen tarthatják tudásukat. Még ezt is tovább tudták fejleszteni és kérdéseket dolgoztak ki lehetséges válasz alternatívákkal, és ezeket a kérdéseket a hét folyamán fel tudták tenni, így mindig mindenki naprakész tud lenni a tudásanyagot illetően. Ilyen módon olyan tudás alapú rendszerek építhetőek ki a szervezetben, melyek időt, energiát és pénzt spórolnak a vállalat számára, illetve hosszú távon is felhasználható akár többféle módon is. A tudásmenedzsment olcsó Rengeteg internetes program áll rendelkezésre, melyek segítségével rendszereket építhetünk ki: Google drive, Miro, Trello, Office programok, Times, SharePoint. Ezek egy része ingyenes, illetve a fizetős verziók sem túl drágák. „A felismeréssel kezdődik, hogy ezt a misztikumot levegyük róla. A józan paraszti ésszel nagyon messzire el lehet jutni. Ezek az egyszerű intézkedések kitermelik esetleg a nagyobb befektetés feltételeit.” Nagyon hatékony módszerek vannak, melyek az energiabefektetéshez képest nagyon sok pénzt spórolhatnak meg, illetve növelik a hatékonyságot is. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Tanulószervezeti működés Gyulay Tibor szemszögéből, és a tudásmegosztás fontossága << 5/6 >> Tanulószervezet működése „Igazából, amit mi most követünk az a fajta gondolkodásmód, hogy önmagában ezek a tudásmenedzsment eszközök ezek csak lehetőséget jelentenek és a szervezetnek rá kell állni az úgynevezett tanulószervezeti működésre. Ez azt jelenti, hogy célként érdemes kitűzni, hogy a szervezet folyamatosan kívülről-belülről gyűjti a tudáselemeket és ezeket beépíti a saját tudástőkéjébe, tudásarzenáljába azért, hogy az egyre gyorsabban változó világban naponta mindig meg tudjon felelni az új és új kihívásoknak.” Ennek nem csak eszköztára a tudásmenedzsment, nem elég egy rendszer, további kultúrelemek fejlesztésére is szükség van. Például a szervezetben a tudásféltés, mint jelenség meg kell szüntetni, illetve a tudás hatalom elvet ki kell írtani a szervezetből. „Egyre inkább rájönnek a szervezetek nekik nem az az értékes ember, aki sokat tud, hanem az az értékes, akinek a tudásához hozzá lehet férni, az az értékes, akinek a tudását a szervezet tudja hasznosítani.” Ha egy szervezet zsarolható a kulcsemberek által a tudásuk miatt, akkor ő nagy kockázatnak teszi ki magát. Tiborék egyre inkább a tanulószervezeti gondolkodásmód irányából közelítik meg a világot, és ez az ügyfeleik számára is könnyebben befogadható dolog. Ebben látnak az ügyfelek víziót, hogy tanulószervezetté váljanak, míg a tudásmenedzsment eszközök alkalmazása esetében terhet, feladatot, nehézségeket látnak. A tanulószervezeti működéshez eszköztár is kell, meg kell tanulni a tudást kezelni, a tudással gazdálkodni. „Ezzel a gondolkodásmóddal, kultúrával együtt egy jól működő tudásmenedzsment rendszer fog vezetni oda, hogy egy tanulószervezetként működjünk.” Tudásmegosztás A cégek között is megvannak a határvonalak, mert vannak dolgok, amiket megosztanak a piacon és van, amit megtartanak, mert versenyelőnynek tekintik. „Vannak olyan dolgok, amik ezért nem megoszthatóvá válnak.” Már a szervezeten belül is lezárhatjuk a tudáskiáramlási lehetőségeket és csak egy bizonyos körnek tesszük elérhetővé azt a bizonyos tudáscsomagot, ezzel megóvva a felhalmozott értékes információt. Akár az ügyfél is kérheti, hogy az ő projektjének részleteit a szervezeten belül csak azok a tagok ismerjék, akik azzal foglalkoznak, a szervezet többi része számára titkos legyen. A szervezeten belül is meghúzhatók határok szintenként, hogy csak bizonyos vezetőbeosztású tagok férjenek hozzá az információkhoz. Mennyire védjük le a különböző tudásainkat? „Magyarországon van egy érdekes elem, hogy nagyon sok ember azért nem védi le a tudását, mondjuk egy találmányát, egy újítását, mert nem bízik a rendszerben.” Ha egy dolgozó úgy érzi ő csak beadja a tudását és a rendszer kizsigereli és semmilyen módon nem viszonozza, akkor nem fogja beadni a tudását, tehát egy bizalmi légkörre is szükség van a tudásmegosztásánál. „Amit gyerekként is tanultunk, hogy a tudás hatalom és ugye a tudást nem vehetik el tőled, az emberek még nagyon sokszor így viselkednek. Egy szervezetnél ez nem jó viszont az egyén biztonsága az meg kell, hogy azt amit ő nagy nehezen megszerzett és beleadja a közösbe, akkor kapjon vissza valamit.” Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibor elmondja miért fontos a kommunikáció a tudásátadás szempontjából, szó lesz a tudásáráamlás sebességéről, és arról mi az a legkisebb információ, amit le kell írni << 4/6 >> A kommunikáció a tudásátadás egyik fő módszere Az emberek közötti kommunikációnak egy szervezeten belül nagy részét a tudásátadással kapcsolatos információk teszik ki. „Olyan tudást, ami közvetlenül szükséges a munkavégzéshez, vagy olyan tudást, ami szükséges a szervezetben való eligazodáshoz. A kommunikáció többi része az, ami a kapcsolattartást, a szinten tartást vagy egyszerűen az ismerkedést…de az is valahol a háttérben arról szól, hogy tudom, hogy ő itt dolgozok akkor ő kapcsolatban van ezzel-azzal-amazzal…” A belső kommunikációnak egy jól elhatárolható része a tudásátadásról, tudásmegosztásról szól. A tudásáramlás sebessége A következő kérdések fogalmazódhatnak meg a cégen belül: Megengedhetjük e magunknak, hogy a 10-20 évvel ezelőtti lassú információ és tudásáramlással működjünk vagy ebben fel kell gyorsuljunk? Megengedhetjük e magunknak, hogy bizonyos tudások csak egyes embereknek fejében legyen? És ezeknek az embereknek a távozása kockázatot jelenhet a szervezet számára. Ma már a technikának köszönhetően lehetőségünk van a gyors kommunikációra, az információk gyors megszerzésére, ezért ha egy szervezet nem teszi lehetővé, vagy nem biztosít megfelelő keretet a kommunikációnak az lassú tudásátadáshoz vezethet, ami a hatékonyságot csökkenti. Valós történetek, ahol a tudás átadása segített volna a munkában Nézd meg a videót és hallhatsz olyan példákat, amelyek a mindennapi életre, mindennapi munkakörökre vonatkoznak, és megmutatják milyen fontos lenne egy-egy helyzetben, hogy a tudást megfelelően továbbadjuk! Le kell írni a mozzanatokat is a munkafolyamatokban, hogy legyen egy minta amit követni lehet, és már ez rengeteget jelent, hogy jobban végezzük a munkánkat, és több idő elteltével is nagy segítségünkre lehet egy-egy munkafolyamat elvégzésénél. „Tanulási költségnek hívjuk: a selejtszámot, azt a sok időt, amit újra és újra a kitalálásra fordítunk. Pénzt fizet a szervezet annak a 3-4 embernek, aki ott 4 órán keresztül próbálja ezt a fóliát egyenesre betenni, hogy gyűrődésmentesen ott legyen.” „A tudásmenedzsmentnek az egyik feladata, hogy ezt a tanulási költséget csökkentse, a tanulási folyamatokat felgyorsítsa.” Van e minimális tudásszint, amit már nem kell írásba foglalni? „Nincs önmagában egy recept, hanem mindig a környezet határozza meg, hogy ez milyen szint.” Ha például egy furatot kell készíteni, akkor nem mindegy, hogy egy szakembert kérsz meg rá vagy egy betanított munkást. A szakembernek kevés információ is elég a munkához, mert van szakmai tudása, tudja hogyan kell furatot készíteni. Egy betanított munkásnak sokkal több információ kell, hiszen ő nem rendelkezik előzetes tudással. „Különböző tudás elemeknek, különböző szinten kell rögzítésre kerülni a szervezetben.” Szintek: Van ami annyira benne van a gyakorlatban, hogy nem is kell leírni. Ha egy ember nem jól csinálja, akkor neki elegendő külön elmondani, hogyan kell csinálni, mert mindenki más jól csinálja a feladatokat. Ha többen nem jól csinálnak valamit, akkor lehet, hogy érdemes összehívni egy megbeszélést és erről a dologról beszélni. Ha ennek sincs hatása, akkor bele kell tenni egy szabályrendszerbe az információkat, és azok számon kérhetőek lesznek. Vannak fokozatok és azt kell figyelembe venni, hogy amit leírok annak meg kell térülnie, mert időt szánok a folyamat leírására. „Minden egyes ilyen tudásmenedzsment fejlesztésnél mindig meg kell nézni ezt a ROI-t (Return on Investment), hogy megtérül e az amit én csinálok!” Meg kell nézni, hogy mit nyerünk azzal ha leírjuk az adott folyamatot, és mennyibe kerül nekünk leírni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Tudj meg többet Gyulay Tiborról: kedvenc könyvei, szakmai könyvek, pénz, siker, szerencse, merre tart a világ, tervek a jövőre nézve, probléma megoldása << 6/6 Kedvenc könyv? Yuval Noah Harari: Sapiens (Az emberiség rövid története. Az ember hogy emelkedett ki az állatvilágból.) Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Egy Berger nevű szerző könyve, aki arról ír, hogy a szakértő, a menedzser és a tulajdonos szerepeket hogyan kell szétválasztani a gondolkodásunkban. A szakértő egy önfoglalkoztató vállalkozó, vagyis amikor azt csinálod, amihez értesz és abból élsz, ekkor még nem vagy igazi vállalkozás. Amikor már irányítod a cégedet, akkor kitermel annyi jövedelmet, hogy egy menedzsert is fenn tudj tartani. Az igazi vállalkozási cél, hogy eladható legyen a vállalkozás, amikor már tulajdonosként tudod üzemeltetni, amikor már nincs rád szükség személy szerint. Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Én szintetizálós típus vagyok, nekem nem egy könyv segített ebben, hanem az olvasmány élményeimnek egy esszenciája az, amit én alkalmazok. Mivel én eléggé tanultam a szervezeti tanácsadást ezért ezek a programok voltak rám nagyon mély hatással, és próbáltam a saját vállalkozásomban is kipróbálni, amit tanultam. Kedvenc podcasted? Nem szoktam hallgatni. Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? A Tudásmenedzsment szakirodalom az, amit figyelek. Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? A tanulószervezeti fejlődés, minél inkább a gyakorlatba lehozható változatai. Olyan termékeket szeretnénk kialakítani, amelyek kézzel foghatóak az ügyfelek számára és el tudják dönteni, hogy ez egy olyan csomagolt tudás, amit érdemes megfizetni. Hogyan menedzseled a feszültséget? Egyrészt igyekszem eléggé előre tervezni és a kockázatokat elemezni. Ezzel együtt ez nem megoldható a mai világban, hogy ne legyen feszültség és stressz. Sokóldalú életre törekszem, a magánéletet és a munkát igyekszem egyensúlyban tartani, hagyok időt a kikapcsolódásra tervezetten, illetve a sportra, a magammal való foglalkozásra. Mi van a zsebedben, mit hordsz magadnál? A zsebembe csak papír zsebkendő van. Viszont van egy kis övtáskám, amiben a telefonom, névjegykártyáim, némi kézpénzt van nálam. Rendezett vagy rendetlen iroda? Inkább rendezett. Mit jelent számodra a pénz? A pénz az mindenképp eszköz. Van egy felismerésem, hogy én nem szeretem eléggé a pénzt, mert úgy gondolom, hogy üzletileg sokkal sikeresebb lehettem volna már eddig is, ha egyes dolgoknak, amiket megalkottam a fejős tehénné való átalakításáig eljutok. De mielőtt ez megtörtént volna már új dologba kezdtem, mert az jobban izgatott, mint hogy pénzt csináljak abból, ami van. De egyre fontosabb, hogy legyenek tartalékaim. Mit jelent számodra a siker? Én teljesítménymotivált vagyok, tehát én minden tevékenységemet mérem. Mérem a befektetéseimet és mérem az eredményeimet is. És nekem a siker elsősorban az, ha a mérhető célokat kitűzök és el tudom érni azokat mérhető módon. Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! Elég nyílt ember vagyok, van egy kör, aki nagyon sokat tud rólam. Amit fontosnak tartok és érdemes tudni rólam a komplex gondolkodásmód, hogy én egy teljes életet szeretek élni. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? Kell hozzá szerencse. Főleg, ha ilyen léptékben gondolkodik valaki, ahol egy üzletnek a sikere vagy a kudarca az meghatározhat egy üzleti évet. Az a cél, hogy ezt a fajta kockázatot folyamatosan csökkentsük. Nem mernék sose a szerencsére építeni. Mi az élet értelme? Számomra az, hogy minden nap élvezzem és visszatekintve értékeket is hagyjak magam után. Merre tart a világ? „Ez minket nagyon erősen foglalkoztat." 15 éve amikor elkezdtünk foglalkozni a tudásmenedzsmenttel, akkor még meg kellett magyarázni, hogy mi az. Azóta már mindenki használja ezt a kifejezést, nagyrészt tudják is, hogy mit jelent, sok esetben még félre értik. Nagyrészt már abban kell segíteni a cégeket, hogy ezt a folyamatot és ezt tudásmenedzsment fejlesztést is minél hatékonyabban tudják csinálni. Egy kicsit a mi feladatin is átalakult, tehát nem kell bevezetni dolgokat, hanem a meglévő dolgokat szintetizálni, kiegészíteni, hatékonyabbá tenni. Mi a terved a következő 5-10 évre? Mi azt a lehetőséget, hogy egyre inkább érdeklődik a piac a tanulószervezeti működés és a tudásmenedzsment iránt meg akarjuk lovagolni. Mi 15 éve vagyunk a magyar piacon és ez idő alatt sikerült egy viszonylagos vezető, egy úttörő szerepet betölteni, de az a prognózisunk, hogy ez a piac bővülni fog. Szeretnénk a piacon továbbra is jelentős szerepet betölteni, ehhez nekünk is fejlődni kell, magunkra is alkalmazzuk folyamatosan az általunk alkalmazott módszereket. Új irányokba is szeretnénk elmozdulni, ennek egyik része, hogy sokkal kézzelfoghatóbb termékeket kell a piacra bocsájtanunk. Jelenleg két termékkel vagyunk a piacon. Az egyik az egy komplex fejlesztési folyamat támogatása, ami mindig testreszabottan és mindig speciálisan működik egy-egy ügyfélnél. A másik pedig a készségfejlesztő programjaink, amik gyakorlatilag rövidebb-hosszabb távú képzéseket jelentenek. Ebben a képzési repertoárban van egy elég nagy változás, hiszen a rövid 1-2 napos képzésekből és fél napos, egy napos workshopokból mi komplexebb képzéseket alakítottunk ki. A másik irány a képzési termékeink mellett a tanácsadási termékeinket is kézzelfoghatóbbá szeretnénk tenni. Kifejezetten a kisvállalkozásokra készítünk most egy fejlesztő programot, amit mi úgy hívunk most, hogy Tudásalapú működésfejlesztés. Milyen világméretű problémát oldanál meg ha tehetnéd? Én most egyelőre a magyar társadalomban tudok gondolkodni és azt látom, hogy nagyon rossz irányba halad, például a tudás kezelés szempontjából. Ha nézem az oktatási rendszerünket, hogy mennyire elavult módszereket alkalmazunk, mennyire a tanárok vagy az egyetemek vannak a középpontban és nem pedig a piac és a piac tudása. Mennyire rosszul fogjuk meg ezeket a dolgokat és mennyire nem hatékonyan bánunk a tudással és oktatási rendszerről beszélünk miközben tudásmenedzsment rendszerről kéne beszélnünk. Nem alkalmazzuk a módszereket, még mindig a tudás hatalom elven működünk. Társadalmi szinten is azt látom, hogy nincs egy koncepció arra, hogy a magyar társadalomnak a kompetenciaszintje növelésével magasabb hozzáadott értéken tudnánk az értékteremtésbe beszállni és egyre inkább egy provinciális szerepet kapunk a nagyvállalatok gazdáitól, tehát a multinacionális cégeknek egyre inkább végrehajtó szerepet szánunk és ehhez statisztálunk azzal, hogy egyre alacsonyabb követelmények vannak az iskolákban. Egy pár évvel ezelőtt próbálkoztunk azzal, hogy egy partnerünk létre akart hozni egy tudásmenedzsment államtitkárságot a kormányzati rendszeren belül. Ez nem kapott támogatást. Én világmegváltó terveket nem dédelgetek, de azt gondolom, hogy ha ezt jól csináljuk, akkor a magyar gazdaság, a magyar társadalom tud ebből profitálni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Tóth Zsófia a Volteum társalapítójának családi háttere és egyetemi évei, ötletből termék, elektromos járműflotta optimális üzemeltetése 1/7 >> A Volteum Tóth Zsófia a Volteum társalapítója és ügyvezetője. A startupot három másik alapítóval együtt indították el 2020-ban, még az egyetemi éveik alatt. A Volteummal vállalkozások életét könnyítik meg, segítenek nekik elektromos járműflottáikat üzemeltetni. Az algoritmusaikkal meg tudják mondani, hogy melyik autót mikor kell tölteni, milyen útvonalon közlekedjenek és hogyan optimális elosztani a napi feladataikat. Ezáltal egy sokkal olcsóbb, kiszámíthatóbb és könnyebb üzemeltetést tesznek lehetővé a vállalkozások számára, ami időt és pénzt is spórol számukra. 2022 elején a világ egyik legnagyobb korai fázisú befektetője, az amerikai Techstars befektetett a Volteumba, majd a torinói 3-hónapos akcelerációs programjába is bekerült a csapat a világ 12 legjobb mobilitási startupja közé. Jelenleg zárják a seed befektetési körüket, melynek során 1.25 millió eurós befektetés érkezett a cégbe. Az elmúlt hónapokban azzal foglalkoztak, hogy ezt megszervezzék, előkészítsék a jogi folyamatokat, strukturáltak, és igyekeztek rendben lezárni a befektetési kört. Családi háttér és egyetemi évek Zsófia első generációs vállalkozó, nem volt korábban a családjában, aki ilyen irányba indult volna. Korábban az volt az elképzelés, hogy egy nagyvállalatnál fog dolgozni alkalmazottként, a szokásos munkarendben, nem egy saját céget képzelt el magának. Az egyetem alatt bekerült az Energetikai Szakkollégiumba, ahol elkezdte megismerni, milyen egy saját projektet vezetni, adott büdzsét beosztani, csapatban együtt dolgozni. Ez nagyon izgalmas volt számára, úgy élte meg mintha egy vállalkozásépítős játék lenne. Itt ismerkedett meg a 3 másik alapítótársával Kornéllal, Dáviddal és Krisztiánnal. Az első pillanattól kezdve jól tudtak együtt dolgozni és mára már egy nagyon szoros barátság alakult ki közöttük. Az egyetem végére világossá vált számukra, hogy együtt szeretnének valamit alkotni egy vállalkozás keretein belül. „Nagyon szerettük azt a fajta szabadságot, amit például a szakkolis munka adott, hogy kvázi a saját ötleteinket meg tudtuk valósítani. Viszont megtanított arra is, hogy ez milyen nagy felelőséggel is jár , amikor a saját magad ura vagy.” Ezért kezdtek el négyen együtt vállalkozni. Hogy lett az ötletből termék? Az iskola mellett volt mind a négyüknek alkalmazotti munkája, Zsófia dolgozott nagyvállalatnál, illetve a fiúknak is volt több munkahelyük. „Így látjuk azt a kontrasztot is, hogy milyen mondjuk vállalkozni és milyen egy normál munkavállalói létben dolgozni.” Mivel az egyetem alatt négyükből egy jó csapat kovácsolódott, ezért a csapathoz illő problémát kerestek, hogy mit tudnának a kihozni ebből. Mind a négyük erős mérnöki háttérrel rendelkezik és mindenki valamilyen szempontból az energetikai szektorhoz kapcsolódik, ezért egyértelmű volt, hogy ezen a területen szeretnének valamit alkotni. „Az E-mobilitás az egy olyan terület, ami láttuk hogy óriási növekedés előtt áll, és azt is láttuk, hogy pont ez a nagyon gyors növekedés miatt nagyon sok probléma is fel fog merülni, amire tök jó megoldásokat tudnánk adni a rendelkezésre álló tudásunk, illetve az energetikai szektorból jövő tapasztalataink által.” Ennek alapján kezdtek el ötletelni, hogy az E-mobilitás (a fosszilis energiahordozóval működő gépjárművek elektromos meghajtással való kiváltására törekvő, nagyszabású megmozdulás) területén, milyen őket is érintő problémák vannak, amiket meg tudnának oldani. Az egyik ilyen probléma a lemerüléstől való folyamatos félelem volt, mérnök hallgatóként ő maguk sem tudták megmondani, hogy mikor fog lemerülni az elektromos autó, amivel mennek. Mennyi időt fog igénybe venni a töltés? Teljesen kiszámíthatatlan volt. Arra gondoltak, hogy nagyon jó lenne, ha nem kellene semmilyen technológiai előismeret ahhoz, hogy bárki ugyanolyan könnyedén vezessen elektromos járművet, mint benzines vagy dízeles autót. Elkezdtek algoritmusokat fejleszteni, amivel pontosan meg tudták becsülni az elektromos autók merülését, illetve azt is, hogy mennyi időbe fog telni a töltés. „Az első eredmény terméke ennek egy mobilapplikáció lett, amit még teljesen csak az egyedüli B2C oldalon elektromos autót vezető sofőröknek adtunk, amivel meg tudták tervezni az útvonalaikat az elektromos járműveikkel.” Innen indult a Volteum története. Az autó nem tudja jól megbecsülni ezeket az értékeket? Az elektromos autó a korábbi adatokból kalkulálja ki, hogy hány kilométer tudsz még menni vele. Ezzel az a probléma, hogy más érték jön ki akkor, ha városban vezették és más értéket mutat egy országúti, vagy autópályás vezetés. A sebesség nagyban befolyásolja a fogyasztást, és lecsökkenti a hatótávot. „Ez egy nagy kiszámíthatatlanságot ad, illetve nagyon sok más dologtól is függ amúgy a merülés nem csak az autó sebességétől, szóval nem csak az autó belső paramétereitől, hanem külső dolgoktól is: a hőmérséklettől, a szintkülönbségektől, a vezetési stílustól, attól, hogy milyen forgalmi körülmények között vezetsz. Igazából az algoritmusainkban mindezeket a körülményeket, adatokat figyelembe vesszük, aggregáljuk, feldolgozzuk és így adunk egy ilyen optimalizációs megoldást.” Hogyan lett az ötletből szoftver? Amikor nekikezdtek a projektnek még a Műegyetemre jártak, ahol nem tettek szert a vállalkozással kapcsolatos gazdasági, vállalkozásépítési alapismeretekre, melyekre egy ilyen volumenű ötletnél szükség lett volna. Először jelentkeztek az MVM Edison Startup programjára, ahol bejutottak a 8 legjobb csapat közé. Ezen a platformon tesztelni tudták az ötletüket, megtanulták hogyan kell validálni, hogyan interjúvoljanak potenciális ügyfeleket, felhasználókat. 3 hónapig tartott ez a program, ami nagyon intenzív olt számukra, ez idő alatt meg tudták figyelni, hogy az ötletük mennyire életképes és van e értelme tovább folytatni. Voltak is kisebb változtatások az ötleten. 2020 tavaszán jött ki az applikációjuk béta verziója, amit 50-60 fős magyarországi elektromos autós közösségnek adtak ki tesztelésre. 2020 nyarán debütált nyilvánosan az applikáció. Rengeteg visszajelzést kaptak a programjuk kapcsán, melyek közül a legjelentősebb az iparból jött, ahol azt mondták, hogy az elektromosautó flottáknál még nagyobb probléma van, megcsinálhatnák akár 100 autóra is ezt az algoritmust. „Az sokkal nagyobb optimalizációs probléma és sokkal égetőbb is különböző szabályozások miatt.” A sok visszajelzés és megkeresés miatt átálltak az elektromos flottás irányra, így a termékük már egy teljesen B2B termék és szoftver. Olvass tovább! Tudj meg többet Tóth Zsófiáról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Tóth Zsófia és a Volteum Volteum: új irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés, csapatépítés Volteum: tanácsok, mentorválasztás, piackutatás, nők a tech világban Volteum: befektetők Villámkérdések: Tóth Zsófia

Tóth Zsófiától megtudhatjuk mi a tendencia az elktromos autó piacon, milyen méretű elektromos flottákkal dolgoznak, és a cégépítésről is esik szó << 3/7 >> Az elektromos autó piac Az elektromos flottáknál sokkal gyorsabb ütemű a növekedés, mint a normál autóflottáknál. Ennek okai: Vannak olyan szabályozások, melyek akadályozzák a flottás autók (benzines, dízeles) behajtását bizonyos városrészekbe. Egyes területeken kedvezőbbek az adózási viszonyok elektromos járművek számára. Elég erős az elektromos flotta növekedési ütem az „utolsó mérföldes kiszállítási” vonalon, ezekre van leginkább hatással egy-egy korlátozás azáltal, hogy városrészekbe nem tudnak behajtani, vagy csak külön napidíjak megfizetésével benzines vagy dízeles furgonok. „Magyaroroszágon is már vannak flottákban elektromos járművek a kiszállításnál, ez Nyugat-Európában még nagyobb mértékű.” Fontos felhasználóbázis lehetnek még azok a munkavállalók, akik napi 3-10 címet érintenek, itt több munkakörre is gondolhatunk például salses munkavállaló, telekommunikációs cég szerelőcsapata stb., itt is egyre több az elektromos jármű. Ezek a legfontosabb use case-k, és ezeket fedik le a Volteum szoftverével. Elektromos flották méretei „Flotta a mi definíciónk alapján bármi lehet, ami egy üzleti érdeket szolgál és egy vállalkozás üzemelteti azt a járművet.” Ők flottaként definiálják a különböző benefit autókat is, amik magán használatban vannak, de a vállalkozás üzemelteti. A flotta mérete lehet 1-2 darabtól, akár több ezer autóig bármekkora. „Olyan szempontból jó a szoftverünk, hogy teljesen automatikusan tudod implementálni például hogyha tabes felhasználó vagy akkor is, ha kettő járműved van, meg akkor is ha tízezer. Minden adatot teljesen automatikusan kiolvasunk a felhőből és a szervereink képesek elfuttatni a két járműs flottát is meg a tízezreset is.” Nincsnek korlátjaik, megkötéseik, hogy hány autó az, amit tudnak menedzselni. Cégépítés Nagyon sokat változott a vállalkozás a elmúlt évben, amikor hazaköltöztek Torinoból, akkor 4-en voltak munkavállalók a cégben, vagyis a 4 alapító tag, ma már 12-en vannak a cégben. Gyorsan történt a növekedés ezért nehéz vele lépést tartani, mert volt olyan hónap amikor 4 új taggal bővült a vállalkozás. „Persze még mindig egy nagyon kis vállalkozás vagyunk, de nekünk ez is egy óriási változás, hogy eddig 8-an voltunk, most meg már 12-en.” Az alapítók egymás között sokat beszélnek a cég bővüléséről mentális szempontból és a munkaszervezés miatt is. „Én nagyon szeretek struktúrában gondolkozni, meg nagyon szeretem hogyha minden rendben van, minden rendezetten van és tudja mindenki, hogy mi a következő lépés, látja a hosszútávú célokat, és ez nagyon fontos volt, hogy ezt így át tudjuk adni az új munkavállalóknak is.” Ez tulajdonképpen egy folyamat, aminek az egyik eleme, hogy kialakítottak az új munkavállalóknak egy onboardingot, vagyis egy folyamatot, amin keresztül be tud kapcsolódni a munkafolyamatokba, átlátja a cég működését, a feladatokat. Dávid tart technológiai onboardingot, Kornélé a termékekkel kapcsolatos információk átadása, Kriszé a sales, Zsófiáé az operatív rész. Vagyis a 4 alapító között oszlanak meg a feladatok. „Igyekeztünk egy ilyen kis struktúrát kialakítani, hogy minél hamarabb megkapják azokat az információkat, amik alapján már el tudnak kezdeni hatékonyan dolgozni a cégben.” Kezdetben sok energiát igényel egy ilyen folyamat kialakítása, de Zsófia hisz benne, hogy ez hosszú távon kifizetődő lesz. A befektetőktől is nagyon sok hasznos tanácsot kapnak, hogy hogyan építsék a vállalkozásukat, bármikor fordulhatnak hozzájuk, hogy megismerjék az ő tapasztalataikat. Olvass tovább! Tudj meg többet Tóth Zsófiáról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Tóth Zsófia és a Volteum Volteum: új irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés, csapatépítés Volteum: tanácsok, mentorválasztás, piackutatás, nők a tech világban Volteum: befektetők Villámkérdések: Tóth Zsófia

Tóth Zsófia elmondja hogyan került a képbe a Geotab, B2C vonalból B2B irány, miért kellett új irányzatba kezdeni << 2/7 >> Flottaoptimalizációs projekt „2021 januárjában kaptunk egy ilyen nagyon direkt megkeresést, egy egyszeri flottaoptimalizációs projektre.” Ebben az időben volt a covidnak a csúcsa, ami azt jelentette, hogy az applikáció használata lecsökkent, mivel mindenki otthon ült. „Arra gondoltunk, hogy ez a tökéletes időpont arra, hogy leteszteljük az algoritmusainkat, hogy egyáltalán képesek vagyunk e ezeket a problémákat megoldani, amik a flottáknál fellépnek.” A projekt nagyon sikeres volt, ennek következtében elkezdett terjedni a hírük a szektorban, hogy mivel foglalkoznak. Több megkeresés is érkezett, ezért több egyszeri projektet is megcsináltak. 2021 szeptemberére egyszerre futott már a B2C applikációjuk, annak monetizációs ágával együtt, közben a B2B projektek. Ez túl sok feladat volt, kezdték elveszíteni a fókuszt, túl sok mindent kellett csinálni. „Akkor leültünk az alapítókkal és igazából meghoztuk azt a döntést, hogy akkor egy dologra fókuszálunk, arra tesszük a teljes hangsúlyt és abból próbáluk meg a legtöbbet kivenni. Ez a sok-sok visszajelzés után, piacelemzések után, validálások után egyértelműen a flottás irány lett.” Ekkor kezdtek együtt dolgozni a világ vezető telemetria* cégével a Geotabbel. Számukra lefejlesztettek egy MVP terméket 2 hónap alatt, amit jóváhagytak és el is kezdték használni, illetve ügyfeleknek is megmutatták. (*A telemetria nagy távolságú adattovábbítást, távoli méréseket és vezérlést lehetővé tévő, jellemzően vezeték nélküli kommunikációs rendszer.) Nagyon sok visszajelzés érkezett, ezért a 2022-es év első pár hónapját a termékfejlesztésre fordították, hogy minél jobb termék álljon rendelkezésre a potenciális ügyfeleknek. Így 2022 áprilisára már hivatalosan is elérhetővé vált a termék a Geotab-es ügyfelek számára. A Geotab 3 millió menedzselt járművel rendelkezik, ők a világvezető flottamenedzsment szoftvercége. Ez óriási visszajelzés volt a Volteum számára, hogy velük akarnak együtt dolgozni. „Ezzel párhuzamosan, ami szerintem nagyon sokat segített még ezen a pivotálási** folyamaton, januárban bejutottunk a Techstars-ba, ami egy startup akcelerációs program és kvázi ők végig kísérték ezt a teljes pivotálási folyamatot. Azt, hogy újra strukturáltuk az üzletfejlesztést, azt hogy nagyon sok alap termékfejlesztési kérdés újra bekerült a cégbe és nagyon sokat segítettek abban, hogy kicsit így újra felépítsük a céget a B2B oldalon is.” (**Pivotálás: a startup világban azt jelenti, hogy az eddigihez képest merőben új stratégiára vált a vállalkozás, drasztikusan megváltoztatva akár a terméket, akár a belső folyamatokat, az üzleti modellt, a célcsoportot.) Együttműködés a Geotab-bel Az egyik mentoruk kötötte össze őket a Geotab egyik legnagyobb ügyfelével, aki érdeklődött a szoftverjük iránt, és ténylegesen létezett náluk ez a flottaoptimalizációs probléma, viszont neki nem volt saját flottamenedzsment szoftvere, hanem a Geotabet használta, és ezért a Geotabbe kellett volna beépülnie a Volteumnak, hogy az ügyfél használni tudja a Volteum szoftverét. „Ez egy nagyon jó szituáció volt nekünk, mert a Geotab így kicsit gyorsító pályára is tett minket, mivel ez az egyik legnagyobb európai ügyfelük szeretett volna minket használni.” Ez rendkívül meggyorsította folyamatokat, emellett nagy kihívást jelentett a csapat számára, hogy lépést tudjanak tartani. Ezek az események előrevetítették azt, hogy ha ezeket a nagy ügyfeleket érdekli a Volteum szoftvere, akkor más nagy ügyfeleket is érdekelhet majd. Az irányzatváltás oka A pivotálási döntés nagyon nehéz volt számukra, mert addig abban volt tapasztalatuk, hogy B2C oldalon hogyan kell applikációt fejleszteni, több mint egy éve együtt dolgoztak a fejlesztőikkel ezen a vonalon. Azonban látták a korlátokat a B2C vonalban, hogy a cég skálázása nehezebb, nehezebb megfelelő befektetőket találni. „Két nagyon ellentétes dolog volt bennünk. Az egyik az az, hogy igen ez a komfortzóna ezt tudjuk és ebben van tapasztalatunk, és már beleöltünk másfél évet. A másik meg az, hogy most akkor elkezdjünk közel nulláról egy olyat, amiben azt gondoljuk, hogy az működni fog, kaptunk pár visszajelzést, de ki tudja, hogy mi lesz.” Nagy kockázatvállalásnak tűnik elsőre egy teljesen új irányvonal, de az is kockázatos lett volna, ha a B2C vonalnál maradnak és látják, hogy az biztosan nem lesz olyan sikeres, mint a B2B. Nem volt könnyű mentálisan megélni az alapítóknak, hogy sok energiát és időt öltek az addigi irányzatba, de az új irányvonal nagy lehetőségeket rejt magában. Az irányváltás eldöntése Elvonultak az alapítók egy 3 napos megbeszélésre, ahol összeszedték, hogy milyen use case-ket tudnak kiszolgálni B2B és B2C oldalon. Felsorolták mindegyiknél, hogy mi a pozitívum és mi a negatívum, mi a kockázat és mi lehet a nagy nyereség. „Ezeket így összegyűjtöttük, szerintem alapvetően is nagyon szeretünk egy kicsit struktúrában gondolkozni, hogy így lássuk hogy ténylegesen mi áll előttünk, mik a problémák, mik a kihívások.” Nem volt könnyű számukra eldönteni, hogy melyik utat válasszák, de abban biztosak voltak, hogy az a fontos 100%-ban beleálljanak a döntésükbe, arra fókuszáljanak és minden energiájukat belefektessék. „Szerintem a kivitelezésnek óriási szerepe van abban, hogy mennyire lesz siker egy ötletből.” Olvass tovább! Tudj meg többet Tóth Zsófiáról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Tóth Zsófia és a Volteum Volteum: új irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés, csapatépítés Volteum: tanácsok, mentorválasztás, piackutatás, nők a tech világban Volteum: befektetők Villámkérdések: Tóth Zsófia

Tóth Zsófia tanácsai kezdő vállalkozóknak és tech startup-oknak, hogyan válassz mentort, piackutatás, nők a tech világban << 5/7 >> Tanácsok kezdő vállalkozóknak Zsófia azt ajánlja, hogy mindenképpen vágjon bele, aki szeretne vállalkozást indítani. Nem érdemes a tökéletes pillanatra várni, vagy arra, hogy felkészült legyél, mert nem fogod soha úgy érezni, hogy erre felkészültél, sokszor kerülsz a komfortzónádon kívüli állapotba. „Szerintem én minden nap tanulok 10 új dolgot, amiről eddig fogalmam sem volt. Szerintem csak vágjon bele és maradjon nyitott a visszajelzésekre és ezeket igyekezzen minél inkább beépíteni, ha kell akkor változtatni is az eredeti elképzelésen.” Mentorválasztás Volt lehetőségük választani a mentorok közül. A Techstarsnál például ez kölcsönös volt, úgy kellet választani mentort, hogy az őket is válassza. Többféle céljuk is volt, de a legfontosabb mind közül az volt, hogy erős összhang legyen köztük és a mentoruk között. „Mert a nap végén meg kell velük osztanunk egy csomó olyan dolgot, ami nehézség, ami komfortzónán kívüli élmény, sérülékennyé tesz minket, és szeretnénk ezt olyan emberrel megosztani, akiben meg tudunk bízni.” A Techstars esetében nagyon jól sikerült az együttműködés és közülük ketten az angyalbefektetőik is lettek. „Én nagyon-nagyon hiszek abban, hogy ez az összhang, ami elsődlegesen meghatározza az ilyen mentor mentorált kapcsolatot, és persze a másodlagos, de ugyanúgy nagyon fontos az az, hogy ténylegesen milyen szakmai tudás tud adni és abban tudjon segíteni, amire a legjobban szükséged van.” Tanácsok tech startup-oknak Zsófia szerint, ami nagy segítség volt számukra a kezdetekkor, hogy a saját maguk problémáját oldották meg. Amikor elektromos autóval közlekedtek ugyanazokkal a nehézségekkel szembesültek, hogy nem tudják pontosan mikor fog lemerülni az autó, meddig fog tartani a feltöltés, kevés idő áll rendelkezésre az útvonal megtervezésére. Saját magukon tudták tesztelni az elméleteiket, ezért szerencsés volt, hogy B2C oldallal kezdtek el foglalkozni először. A pivotálás során is hasznosak voltak az addigi tapasztalatok, hogy B2B vonalon is jól tudjanak működni. „Segített, hogy még mindig azért van nekünk is egy kapcsolódásunk magához a problémához.” Zsófia szerint B2B oldalon is minél többet kell beszélni azokkal az emberekkel, akiknek a problémáját megoldod, még ha nem is ők döntik el, hogy használja e az adott cég a szoftvert, a termékfejlesztésben kétségkívül nagyon hasznosak lehetnek a tapasztalataik, véleményük. Az egyik alapítótársuk Kornél feladata, hogy interjúkat tartson új felhasználókkal és potenciális felhasználókkal, hogy minél több információt kapjanak a termékkel kapcsolatban. Ez valószínűleg folytatódni is fog, mert a terméket folyamatosan kell fejleszteni, és tudniuk kell, hogy jó irányba haladnak e vagy változtatni kell valamin. Piackutatás A piackutatás a Volteumnál egy mix feladat, mindenki foglalkozik vele valamilyen szinten. Az üzletfejlesztési oldalon egy basis analyst kollégájuk, Levi csinál sok ilyen típusú feladatot, de nem csak kizárólag ez a feladata. Kornél az alapító társuk ő a CPO (termékfejlesztési vezető) sok interjút csinál ügyfelekel és leendő felhasználókkal, hogy képet kapjanak arról, hogy mik az aktuális termék pozitívumai, és min kellene fejleszteni, változtatni. Az alapító tagok sok ilyen típusú tartalmat fogyasztanak például LinkedIn-en, ezáltal sok tudás, tapasztalat ragad rájuk, ezeket megosztják egymással, így tovább tudnak ötletelni a termékfejlesztés vagy üzletfejlesztés kapcsán. Nők a tech világban Zsófia szerint ez egy hosszú folyamat, amit nem lehet egyik napról a másikra feloldani. Az egyetemen számára jó tapasztalat volt, hogy energetikai mérnöki végzettségével nem volt egyedüli nő, körülbelül 30-40%-os volt a női arány az alapszakon végzők között. Szerinte jó irányzat, hogy egyre több olyan program van, ami azt a célt szolgálja, hogy megmutassa a fiataloknak, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tech szektorban. „Jó úton vagyunk, viszont szerintem ez egy olyan dolog, ami hosszú-hosszú évek után fog csak beérni, mert ez egy nagy változás.” Számára fontos, hogy az alapján ítéljen meg embereket, hogy milyen személyiségek, nem pedig a nemük alapján, ez a munkavállalók felvételére is érvényes szempont. Hogyan lett energetikusból vállalkozó? Ez idővel alakult ki Zsófiánál, sok tartalmat fogyaszt a vállalkozói témával kapcsolatban, olvas és podcasteket hallgat. Sok ilyen típusú eseményen vesznek részt, melyeken a nyelvezet is rájuk ragad. „Szerintem ez egy hosszú folyamat, ami a tartalomfogyasztásnak és az eseményeknek tudható be, hogy komfortosak vagyunk már ezzel a nyelvezettel és nem csak az energetika világával.” Olvass tovább! Tudj meg többet Tóth Zsófiáról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Tóth Zsófia és a Volteum Volteum: új irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés, csapatépítés Volteum: tanácsok, mentorválasztás, piackutatás, nők a tech világban Volteum: befektetők Villámkérdések: Tóth Zsófia

Tóth Zsófiától megtudhatjuk milyen trend befolyásolja a munkájukat, használnak e AI-t, mi az álláspontjuk az adatbiztonság terén, mik a célok a termékfejlesztés és cégnövekedés terén << 4/7 >> Trendek, amik befolyásolják a Volteumot A legnagyobb változás vagy trend, ami jelen van az a fenntarthatóságnak a középpontba kerülése, ami mára már kulcskérdés lett. Nagyon sok helyen jelenik meg a fenntarthatóságra utaló magatartás, egyre több nagyvállalat tűz ki maga elé ezzel kapcsolatos célokat. Ez pedig összefüggésben áll a Volteum munkásságával, hiszen az elektromos autók mellett is ez az egyik legfőbb érv. AI használata és adatbiztonság A Volteumban is alkalmaznak ilyen típusú technológiát, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a náluk felhalmozódott adatmennyiséget tudják használni az algoritmusaikban. Nem csak számukra rejt ez a technológia nagy lehetőségeket, de a más iparágban szereplő sok-sok vállalkozás számára is. Nagy kihívásokkal jár együtt az AI, hiszen máig nehéz teljes mértékben átlátni, hogy hogyan is működik pontosan. A biztonság kulcskérdés számukra, szinte előrébb való, mint a termékminőség. Részletes átvilágítási folyamaton kellett átmenniük, hogy olyan nagy ügyfelek leszerződjenek velük, mint a Geotab és ez érvényes más nagy ügyfelek esetében is. „Igazából úgy látom anélkül, hogy nem lennének megfelelő biztonsági rendszereink nem is tudnánk így ügyfeleket szerezni, úgyhogy ez ilyen kulcskérdés.” Tanulság volt számukra, hogy nem csak a termékfejlesztésbe kell nagyon sok energiát fektetni, hanem ugyanannyit kell a biztonságra is, hogy az infrastruktúra stabil legyen és biztonságos. Termékfejlesztési és cégnövekedési célok A termékfejlesztés terén arra kezdtek el fókuszálni, hogy minél több funkciót kiadjanak a flotta operátorok számára. Egyre több adatot igyekeznek feldolgozni és ez alapján pontosan megállapítani, hogy hol vannak a járművek, mik a legjobb döntések egy-egy szituációban, amiket a flottaoperátor meghozhat. Cél, hogy legyenek minél részleteseb kimutatások a flottákról, fogyasztásról, töltésről, egyéb paraméterekről. Ehhez kapcsolódó funkciók fognak megjelenni. A következő lépcsőfok, hogy Európán kívülre is terjeszkednek, Észak-Amerikába és Kanadába is elérhetőek lesznek a termékeik. Ennek kapcsán szükség van technológiai fejlesztésre és üzletfejlesztésre is. Szintén fontos a skálázással együtt járó helyzetek megoldása, a csapatépítés megfelelő kivitelezése. „Keressük azokat az embereket, akik nagy hozzáadott értéket tudnak adni a csapat számára, fejlesztőket, üzletfejlesztéssel foglalkozó szakembereket, úgyhogy ez is egy nagy kihívás az alapítói csapat számára.” Csapatépítés Az alapítók 2-3 havonta tartanak megbeszéléseket, ahol összeszedik, hogy merre tart a vállalkozás, mik az elért célok és merre haladnak tovább. „Mikor összeülünk és azt ténylegesen csak arra szánjuk, hogy a nagy stratégiai kérdésekkel foglalkozzunk és semmilyen operatív dologgal.” Egyre több olyan platformot igyekeznek teremteni a munkavállalóknak, ahol tudnak visszajelzést adni a cég működésére. Például a fejlesztők esetében vannak kimondottan fejlesztői napok, amikor a nagy stratégiai fejlesztéseket beszélik át, ötletelhetnek és nem csak a napi körforgásban vannak benne, hanem hosszú távon is lehet gondolkodni. Igyekeznek a munkavállalókat is minél jobban bevonni a cég döntéseibe, folyamatainak meghatározásába. Havonta egyszer tartanak egy meetinget, ahol az alapítók elmondják, hogy hol tart jelenleg a vállalkozás, hogy sikerültek az adott projektek, vagyis átláthatóvá teszik számukra a cégműködést. „Még ilyen kis csapatnál szerintem az nagyon fontos, hogy mindenki ugyanabba az irányba mennyen és mindenki tudja, hogy milyen körülményekkel és kihívásokkal kell szembe néznünk.” Olvass tovább! Tudj meg többet Tóth Zsófiáról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Tóth Zsófia és a Volteum Volteum: új irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés, csapatépítés Volteum: tanácsok, mentorválasztás, piackutatás, nők a tech világban Volteum: befektetők Villámkérdések: Tóth Zsófia